< Zsoltárok 114 >

1 Mikor Izraél kivonult Egyiptomból, Jákób háza érthetetlen nyelvű nép közül:
Ni anjau men Ijrael lipa jan Akipten, kadaudok en Iakop jan nan wai.
2 lett Jehúda szentélyévé, Izraél az ő uradalmává.
I anjau men Iuda wiala japwilim a jaraui kan, o men Ijrael japwilim a wei.
3 A tenger látta és megfutamodott, a Jordán hátra kanyarult;
Madau kilaner, ap tanwei, o Iordan pal pajaner.
4 a hegyek szökdeltek mint kosok, a halmok mint fiatal juhok.
Nana kan lujiluj dueta jip ol, o dol akan dueta jippul akan.
5 Mi lelt, oh tenger, hogy megfutamodol, oh Jordán, hogy hátra kanyarúlsz,
Madau, da me koe tanweier ki? Koe Iordan, da me koe palki pajaner?
6 hegyek ti, hogy szökdeltek mint kosok, halmok, mint fiatal juhok?
Komail nan kan, da me komail lujilujki dueta jip ol, o komail dol akan dueta jippul akan?
7 Az Úr elől reszkess, oh föld, Jákób Istene elől,
Jappa, koe en rere mon Ieowa, mon Kot en Iakop.
8 ő ki a sziklát vizes tóvá változtat-ja, a kovát víznek forrásává.
Me kotin kawuki on len pil paip o, o kantakai on utun pil.

< Zsoltárok 114 >