< Zsoltárok 114 >
1 Mikor Izraél kivonult Egyiptomból, Jákób háza érthetetlen nyelvű nép közül:
Kad Israēls izgāja no Ēģiptes, Jēkaba nams no svešas valodas ļaudīm,
2 lett Jehúda szentélyévé, Izraél az ő uradalmává.
Tad Jūda Viņam tapa par svētu daļu, un Israēls par Viņa valstību.
3 A tenger látta és megfutamodott, a Jordán hátra kanyarult;
Jūra redzēja un bēga, Jardāne griezās atpakaļ;
4 a hegyek szökdeltek mint kosok, a halmok mint fiatal juhok.
Kalni lēkāja kā auni, pakalni kā jēri.
5 Mi lelt, oh tenger, hogy megfutamodol, oh Jordán, hogy hátra kanyarúlsz,
Kas tev bija, jūra, ka tu bēdz, un tev, Jardāne, ka tu atpakaļ griezies?
6 hegyek ti, hogy szökdeltek mint kosok, halmok, mint fiatal juhok?
Jums, kalni, ka jūs lēkājāt kā auni, pakalni, kā jēri?
7 Az Úr elől reszkess, oh föld, Jákób Istene elől,
Priekš Tā Kunga drebi, zeme, Jēkaba Dieva priekšā,
8 ő ki a sziklát vizes tóvá változtat-ja, a kovát víznek forrásává.
Kas klinti pārvērsa par ezeru un akmeņus par ūdens avotiem.