Zsoltárok 114

1 Mikor Izraél kivonult Egyiptomból, Jákób háza érthetetlen nyelvű nép közül:

Halleluja! Toen Israël uit Egypte trok, Jakobs huis uit een volk van barbaren,

2 lett Jehúda szentélyévé, Izraél az ő uradalmává.

Werd Juda zijn heiligdom, En Israël zijn rijk.

3 A tenger látta és megfutamodott, a Jordán hátra kanyarult;

De zee zag het, en sloeg op de vlucht, De Jordaan deinsde terug;

4 a hegyek szökdeltek mint kosok, a halmok mint fiatal juhok.

Als rammen sprongen de bergen weg, Als lammeren de heuvels.

5 Mi lelt, oh tenger, hogy megfutamodol, oh Jordán, hogy hátra kanyarúlsz,

Zee, wat was er, dat gij gingt vluchten, Jordaan, dat gij achteruit zijt geweken;

6 hegyek ti, hogy szökdeltek mint kosok, halmok, mint fiatal juhok?

Bergen, dat gij wegsprongt als rammen, Gij heuvels als lammeren?

7 Az Úr elől reszkess, oh föld, Jákób Istene elől,

Voor den Heer kromp de aarde ineen, Voor het aangezicht van Jakobs God;

8 ő ki a sziklát vizes tóvá változtat-ja, a kovát víznek forrásává.

Die de rots in een vijver herschiep, De klip in een borrelende bron!