< Zsoltárok 114 >
1 Mikor Izraél kivonult Egyiptomból, Jákób háza érthetetlen nyelvű nép közül:
Aleluja! Kad izađe Izrael iz Egipta i kuća Jakovljeva iz naroda barbarskog,
2 lett Jehúda szentélyévé, Izraél az ő uradalmává.
Judeja mu posta svetište, a Izrael kraljevstvo njegovo.
3 A tenger látta és megfutamodott, a Jordán hátra kanyarult;
Vidje more i uzmače, a Jordan ustuknu.
4 a hegyek szökdeltek mint kosok, a halmok mint fiatal juhok.
Bregovi skakahu poput ovnova i brežuljci poput jaganjaca.
5 Mi lelt, oh tenger, hogy megfutamodol, oh Jordán, hogy hátra kanyarúlsz,
Što ti je, more, da uzmičeš? Jordane, zašto natrag okrećeš?
6 hegyek ti, hogy szökdeltek mint kosok, halmok, mint fiatal juhok?
Bregovi, zašto skačete poput ovnova i vi, brežuljci, poput jaganjaca?
7 Az Úr elől reszkess, oh föld, Jákób Istene elől,
Dršći, zemljo, pred licem Gospodnjim, pred licem Boga Jakovljeva.
8 ő ki a sziklát vizes tóvá változtat-ja, a kovát víznek forrásává.
On hrid pretvara u slap vodeni i stijenu u izvor vode.