< Zsoltárok 113 >

1 Hallelúja! Dicsérjétek, szolgái ti az Örökkévalónak, dicsérjétek az Örökkévaló nevét!
Alleluja. [Laudate, pueri, Dominum; laudate nomen Domini.
2 Legyen az Örökkévaló neve áldott mostantól mindörökké!
Sit nomen Domini benedictum ex hoc nunc et usque in sæculum.
3 Napkeltétől napnyugtáig dicsérve legyen az Örökkévaló neve.
A solis ortu usque ad occasum laudabile nomen Domini.
4 Magasztos mind a nemzetek fölött az Örökkévaló, az ég fölött van a dicsősége.
Excelsus super omnes gentes Dominus, et super cælos gloria ejus.
5 Ki olyan, mint az Örökkévaló, a mi Istenünk? Ki magasan székel,
Quis sicut Dominus Deus noster, qui in altis habitat,
6 ki mélyen letekint az égben és a földre;
et humilia respicit in cælo et in terra?
7 föltámasztja porból a szegényt, szemétből fölemeli a szükölködőt,
Suscitans a terra inopem, et de stercore erigens pauperem:
8 hogy ültesse a nemesek mellé, népének nemesei mellé.
ut collocet eum cum principibus, cum principibus populi sui.
9 Megnépesíti a magtalan nővel a házat, mint gyermekek anyja örvend. Hallelúja!
Qui habitare facit sterilem in domo, matrem filiorum lætantem.]

< Zsoltárok 113 >