< Zsoltárok 113 >

1 Hallelúja! Dicsérjétek, szolgái ti az Örökkévalónak, dicsérjétek az Örökkévaló nevét!
Lover, I Herrens Tjenere, lover Herrens Navn!
2 Legyen az Örökkévaló neve áldott mostantól mindörökké!
Lovet være Herrens Navn fra nu og indtil evig Tid!
3 Napkeltétől napnyugtáig dicsérve legyen az Örökkévaló neve.
Fra Solens Opgang indtil dens Nedgang er Herrens Navn højlovet.
4 Magasztos mind a nemzetek fölött az Örökkévaló, az ég fölött van a dicsősége.
Herren er høj over alle Hedninger, hans Herlighed er over Himlene.
5 Ki olyan, mint az Örökkévaló, a mi Istenünk? Ki magasan székel,
Hvo er som Herren vor Gud? han, som har sat sit Sæde højt;
6 ki mélyen letekint az égben és a földre;
han, som stiger dybt ned for at se, i Himlene og paa Jorden;
7 föltámasztja porból a szegényt, szemétből fölemeli a szükölködőt,
han, som oprejser den ringe af Støvet, som ophøjer en fattig af Skarnet
8 hogy ültesse a nemesek mellé, népének nemesei mellé.
for at sætte ham hos Fyrster, hos sit Folks Fyrster;
9 Megnépesíti a magtalan nővel a házat, mint gyermekek anyja örvend. Hallelúja!
han, som gør, at den ufrugtbare i Huset kommer til at bo som en glad Barnemoder. Halleluja.

< Zsoltárok 113 >