Zsoltárok 112

1 Hallelúja! Boldog a férfi, ki az Istent féli, parancsolatait kedveli nagyon!

Mou fakamālō kia Sihova. ʻOku monūʻia ʻae tangata ʻoku ne manavahē kia Sihova, mo ne fiefia lahi ʻi heʻene ngaahi fekau.

2 Hatalmas lesz magzatja az országban, az egyenesek nemzedéke megáldatik.

‌ʻE mālohi hono hako ʻi māmani: ko e toʻutangata ʻoe angatonu tenau monūʻia.

3 Vagyon és gazdagság van házában, s örökké megáll az igazsága.

‌ʻE ʻi hono fale ʻae koloa mo e nāunau: pea ʻoku tolonga ʻo taʻengata ʻa ʻene angatonu.

4 A sötétségben világosság tündöklik föl az egyeneseknek: a kegyelmes és irgalmas és igazságos.

‌ʻOku tupu ʻae maama ki he angatonu ʻi he poʻuli: ʻoku angaʻofa ia, pea fonu ʻi he manavaʻofa, pea māʻoniʻoni.

5 Jól jár férfi, ki könyörül és kölcsön ad, elintézi dolgait jog szerint;

‌ʻOku fakahā ʻe he tangata angalelei ʻae ʻofa, pea ʻoku faʻa ʻatu: te ne pule ki heʻene meʻa ʻi he poto.

6 mert örökké nem tántorodik meg, örök emlékezetül lészen az igaz.

Ko e moʻoni ʻe ʻikai ueʻi ia ʻo lauikuonga: ʻe taʻengata ʻae fakamanatu ki he kakai māʻoniʻoni.

7 Rossz hírtől nem fél, megállapodott a szive, az Örökkévalóban bizakodó.

‌ʻE ʻikai te ne manavahē ki he ongoongo kovi: kuo maʻu hono loto ʻi he falala kia Sihova.

8 Szilárd a szive, nem fél, mígnem rájuk néz szorongatóira.

Kuo fokotuʻumaʻu ʻa hono loto: ʻe ʻikai te ne manavahē, ka ʻe mamata ia ki hono ngaahi fili.

9 Szórva adott a. szükölködőknek, örökké megáll az igazsága, szarva emelkedik dicsőségben.

Kuo tufa ʻe ia, kuo ne foaki ki he masiva; ʻoku tolonga ʻo taʻengata ʻa ʻene angatonu; ʻe hiki hake hono nifo ʻi he ongolelei.

10 A gonosz látja és boszankodik, fogait vicsorítja és elcsügged; a gonoszok vágya elvész.

‌ʻE mamata ki ai ʻae angahala, pea tenau mamahi: ʻe fengaiʻitaki hono nifo, pea ʻe mole atu ia: ʻe ʻauha ʻae holi ʻae angahala.