< Zsoltárok 112 >

1 Hallelúja! Boldog a férfi, ki az Istent féli, parancsolatait kedveli nagyon!
Bienaventurado el varón que teme a Jehová: en sus mandamientos se deleita en gran manera:
2 Hatalmas lesz magzatja az országban, az egyenesek nemzedéke megáldatik.
Su simiente será valiente en la tierra: la generación de los rectos será bendita.
3 Vagyon és gazdagság van házában, s örökké megáll az igazsága.
Hacienda y riquezas habrá en su casa; y su justicia permanece para siempre.
4 A sötétségben világosság tündöklik föl az egyeneseknek: a kegyelmes és irgalmas és igazságos.
Resplandeció en las tinieblas luz a los rectos: clemente, y misericordioso, y justo.
5 Jól jár férfi, ki könyörül és kölcsön ad, elintézi dolgait jog szerint;
El buen varón tiene misericordia, y presta: gobierna sus cosas con juicio.
6 mert örökké nem tántorodik meg, örök emlékezetül lészen az igaz.
Por lo cual para siempre no resbalará: en memoria eterna será el justo:
7 Rossz hírtől nem fél, megállapodott a szive, az Örökkévalóban bizakodó.
De mala fama no tendrá temor: su corazón está aparejado, confiado en Jehová.
8 Szilárd a szive, nem fél, mígnem rájuk néz szorongatóira.
Asentado está su corazón, no temerá, hasta que vea en sus enemigos la venganza.
9 Szórva adott a. szükölködőknek, örökké megáll az igazsága, szarva emelkedik dicsőségben.
Esparce, da a los pobres, su justicia permanece para siempre; su cuerno será ensalzado en gloria.
10 A gonosz látja és boszankodik, fogait vicsorítja és elcsügged; a gonoszok vágya elvész.
El impío verá, y airarse ha: sus dientes crujirá, y carcomerse ha: el deseo de los impíos perecerá.

< Zsoltárok 112 >