Zsoltárok 112

1 Hallelúja! Boldog a férfi, ki az Istent féli, parancsolatait kedveli nagyon!

Blago èovjeku koji se boji Gospoda, kome su veoma omiljele zapovijesti njegove.

2 Hatalmas lesz magzatja az országban, az egyenesek nemzedéke megáldatik.

Silno æe biti na zemlji sjeme njegovo, rod pravednièki biæe blagosloven.

3 Vagyon és gazdagság van házában, s örökké megáll az igazsága.

Obilje je i bogatstvo u domu njegovu, i pravda njegova traje dovijeka.

4 A sötétségben világosság tündöklik föl az egyeneseknek: a kegyelmes és irgalmas és igazságos.

U tami sjaje vidjelo pravednicima od dobroga, milostivoga i pravednoga.

5 Jól jár férfi, ki könyörül és kölcsön ad, elintézi dolgait jog szerint;

Blago onome koji je milostiv i daje u zajam! On æe dati tvrðu rijeèima svojim na sudu.

6 mert örökké nem tántorodik meg, örök emlékezetül lészen az igaz.

Jer neæe posrnuti dovijeka, pravednik æe se spominjati uvijek.

7 Rossz hírtől nem fél, megállapodott a szive, az Örökkévalóban bizakodó.

Ne boji se zla glasa; srce je njegovo stalno, uzda se u Gospoda.

8 Szilárd a szive, nem fél, mígnem rájuk néz szorongatóira.

Utvrðeno je srce njegovo, neæe se pobojati, i vidjeæe kako padaju neprijatelji njegovi.

9 Szórva adott a. szükölködőknek, örökké megáll az igazsága, szarva emelkedik dicsőségben.

Prosipa, daje ubogima; pravda njegova traje dovijeka, rog se njegov uzvišuje u slavi.

10 A gonosz látja és boszankodik, fogait vicsorítja és elcsügged; a gonoszok vágya elvész.

Bezbožnik vidi i jedi se, škrguæe zubima svojim, i sahne. Želja æe bezbožnicima propasti.