< Zsoltárok 112 >
1 Hallelúja! Boldog a férfi, ki az Istent féli, parancsolatait kedveli nagyon!
Alleluja, reversionis Aggæi et Zachariæ. Beatus vir qui timet Dominum: in mandatis ejus volet nimis.
2 Hatalmas lesz magzatja az országban, az egyenesek nemzedéke megáldatik.
Potens in terra erit semen ejus; generatio rectorum benedicetur.
3 Vagyon és gazdagság van házában, s örökké megáll az igazsága.
Gloria et divitiæ in domo ejus, et justitia ejus manet in sæculum sæculi.
4 A sötétségben világosság tündöklik föl az egyeneseknek: a kegyelmes és irgalmas és igazságos.
Exortum est in tenebris lumen rectis: misericors, et miserator, et justus.
5 Jól jár férfi, ki könyörül és kölcsön ad, elintézi dolgait jog szerint;
Jucundus homo qui miseretur et commodat; disponet sermones suos in judicio:
6 mert örökké nem tántorodik meg, örök emlékezetül lészen az igaz.
quia in æternum non commovebitur.
7 Rossz hírtől nem fél, megállapodott a szive, az Örökkévalóban bizakodó.
In memoria æterna erit justus; ab auditione mala non timebit. Paratum cor ejus sperare in Domino,
8 Szilárd a szive, nem fél, mígnem rájuk néz szorongatóira.
confirmatum est cor ejus; non commovebitur donec despiciat inimicos suos.
9 Szórva adott a. szükölködőknek, örökké megáll az igazsága, szarva emelkedik dicsőségben.
Dispersit, dedit pauperibus; justitia ejus manet in sæculum sæculi: cornu ejus exaltabitur in gloria.
10 A gonosz látja és boszankodik, fogait vicsorítja és elcsügged; a gonoszok vágya elvész.
Peccator videbit, et irascetur; dentibus suis fremet et tabescet: desiderium peccatorum peribit.