Zsoltárok 112

1 Hallelúja! Boldog a férfi, ki az Istent féli, parancsolatait kedveli nagyon!

Auf den kommt Heil, der Jahwe fürchtet, / Bei seinen Geboten mit Freuden beharrt.

2 Hatalmas lesz magzatja az országban, az egyenesek nemzedéke megáldatik.

Gewaltig im Lande wird sein sein Geschlecht: / Die Redlichen sollen gesegnet werden.

3 Vagyon és gazdagság van házában, s örökké megáll az igazsága.

Habe in Fülle, ja Reichtum wird bergen sein Haus, / Währt seine Gerechtigkeit nicht ewig?

4 A sötétségben világosság tündöklik föl az egyeneseknek: a kegyelmes és irgalmas és igazságos.

Stets strahlt den Frommen im Dunkel Licht, / Gnädig, barmherzig, gerecht ist er.

5 Jól jár férfi, ki könyörül és kölcsön ad, elintézi dolgait jog szerint;

Trefflich der Mann, der spendet und leiht, / Ja, der seine Sache nur stützt auf Recht.

6 mert örökké nem tántorodik meg, örök emlékezetül lészen az igaz.

Kann dessen Glück wohl jemals wanken? / Lebt nicht auf immer des Gerechten Gedächtnis?

7 Rossz hírtől nem fél, megállapodott a szive, az Örökkévalóban bizakodó.

Mitnichten fürchtet er Unglückskunde; / Nie wankt ja sein Herz, weil er Jahwe vertraut.

8 Szilárd a szive, nem fél, mígnem rájuk néz szorongatóira.

Sicher gestützt ist sein Herz, er fürchtet sich nicht: / Auf seine Bedränger sieht er mit Ruhe.

9 Szórva adott a. szükölködőknek, örökké megáll az igazsága, szarva emelkedik dicsőségben.

Freudig und reichlich gibt er den Armen; / Zu aller Zeit steht seine Gerechtigkeit fest. / Kraftvoll wird er dastehn und geehrt.

10 A gonosz látja és boszankodik, fogait vicsorítja és elcsügged; a gonoszok vágya elvész.

Recht mit Unmut wird das der Frevler sehn, / Scheelsüchtig mit seinen Zähnen knirschend wird er vor Neid vergehn. / Traun, was die Gottlosen wünschen, erfüllt sich nimmer.