< Zsoltárok 112 >
1 Hallelúja! Boldog a férfi, ki az Istent féli, parancsolatait kedveli nagyon!
Halleluja! Salig er den, der frygter HERREN og ret har Lyst til hans Bud!
2 Hatalmas lesz magzatja az országban, az egyenesek nemzedéke megáldatik.
Hans Æt bliver mægtig paa Jord, den Oprigtiges Slægt velsignes;
3 Vagyon és gazdagság van házában, s örökké megáll az igazsága.
Velstand og Rigdom er i hans Hus, hans Retfærdighed varer evindelig.
4 A sötétségben világosság tündöklik föl az egyeneseknek: a kegyelmes és irgalmas és igazságos.
For den oprigtige oprinder Lys i Mørke; han er mild, barmhjertig, retfærdig.
5 Jól jár férfi, ki könyörül és kölcsön ad, elintézi dolgait jog szerint;
Salig den, der ynkes og laaner ud og styrer sine Sager med Ret;
6 mert örökké nem tántorodik meg, örök emlékezetül lészen az igaz.
thi han rokkes aldrig i Evighed, den retfærdige ihukommes for evigt;
7 Rossz hírtől nem fél, megállapodott a szive, az Örökkévalóban bizakodó.
han frygter ikke for onde Tidender, hans Hjerte er trøstigt i Tillid til HERREN;
8 Szilárd a szive, nem fél, mígnem rájuk néz szorongatóira.
fast er hans Hjerte og uden Frygt, indtil han skuer sine Fjender med Fryd;
9 Szórva adott a. szükölködőknek, örökké megáll az igazsága, szarva emelkedik dicsőségben.
til fattige deler han rundhaandet ud, hans Retfærdighed varer evindelig; med Ære løfter hans Horn sig.
10 A gonosz látja és boszankodik, fogait vicsorítja és elcsügged; a gonoszok vágya elvész.
Den gudløse ser det og græmmer sig, skærer Tænder og gaar til Grunde; de gudløses Attraa bliver til intet.