Zsoltárok 112

1 Hallelúja! Boldog a férfi, ki az Istent féli, parancsolatait kedveli nagyon!

Salig den Mand, som frygter Herren, som har stor Glæde ved hans Bud.

2 Hatalmas lesz magzatja az országban, az egyenesek nemzedéke megáldatik.

Hans Sæd skal være mægtig paa Jorden; de oprigtiges Slægt skal velsignes.

3 Vagyon és gazdagság van házában, s örökké megáll az igazsága.

Gods og Rigdom er i hans Hus, og hans Retfærdighed bestaar altid.

4 A sötétségben világosság tündöklik föl az egyeneseknek: a kegyelmes és irgalmas és igazságos.

Der er opgaaet et Lys i Mørket for de oprigtige, for den, som er naadig og barmhjertig og retfærdig.

5 Jól jár férfi, ki könyörül és kölcsön ad, elintézi dolgait jog szerint;

Lyksalig den Mand, som forbarmer sig og udlaaner, som opholder sine Sager ved Retfærdighed.

6 mert örökké nem tántorodik meg, örök emlékezetül lészen az igaz.

Thi han skal ikke rokkes evindelig, en retfærdig skal være til en evig Ihukommelse.

7 Rossz hírtől nem fél, megállapodott a szive, az Örökkévalóban bizakodó.

Han skal ikke frygte for onde Tidender, hans Hjerte er fast, han forlader sig paa Herren.

8 Szilárd a szive, nem fél, mígnem rájuk néz szorongatóira.

Hans Hjerte er grundfast, han skal ikke frygte, indtil han ser sin Glæde paa sine Fjender.

9 Szórva adott a. szükölködőknek, örökké megáll az igazsága, szarva emelkedik dicsőségben.

Han udspreder, han giver de fattige; hans Retfærdighed bestaar altid, hans Horn skal ophøjes med Ære.

10 A gonosz látja és boszankodik, fogait vicsorítja és elcsügged; a gonoszok vágya elvész.

Den ugudelige skal se det og harmes; han skal skære Tænder og hensmeltes; de ugudeliges Ønske bliver til intet.