Zsoltárok 110

1 Dávidtól zsoltár. Ugymond az Örökkévaló uramnak: Ulj jobbomra, mígnem teszem ellenségeidet lábaidnak zsámolyául.

Disse o Senhor ao meu Senhor: Assenta-te á minha mão direita, até que ponha aos teus inimigos por escabello dos teus pés.

2 Hatalmas pálczádat kinyújtja az Örökkévaló Cziónból: uralkodjál ellenségeid között!

O Senhor enviará o sceptro da tua fortaleza desde Sião, dizendo: Domina no meio dos teus inimigos.

3 Néped csupa készség hadsereged napján; szentséges díszben, hajnal méhéből feléd száll fiatalságod karmatja.

O teu povo será mui voluntario no dia do teu poder, nos ornamentos de sanctidade, desde a madre da alva: tu tens o orvalho da tua mocidade.

4 Megesküdött az Örökkévaló s nem bánja meg: Te pap vagy örökké Malkiczédek módjára.

Jurou o Senhor, e não se arrependerá: tu és um sacerdote eterno, segundo a ordem de Melchisedec.

5 Az Úr a te jobbodon szétzúzott haragjának napján királyokat.

O Senhor, á tua direita, ferirá os reis no dia da sua ira.

6 Ítéletet tart a nemzetek fölött teli holttestekkel minden – összezúzta a fejet tágas földön.

Julgará entre as nações: tudo encherá de corpos mortos: ferirá os cabeças de grandes terras.

7 A patakból az úton iszik, azért fölemeli a fejet.

Beberá do ribeiro no caminho, pelo que exaltará a cabeça.