Zsoltárok 110

1 Dávidtól zsoltár. Ugymond az Örökkévaló uramnak: Ulj jobbomra, mígnem teszem ellenségeidet lábaidnak zsámolyául.

Nzembo ya Davidi. Maloba ya Yawe epai ya nkolo na ngai: « Vanda na ngambo ya loboko na Ngai ya mobali kino nakomisa banguna na yo enyatelo makolo na yo. »

2 Hatalmas pálczádat kinyújtja az Örökkévaló Cziónból: uralkodjál ellenségeid között!

Wuta na Siona, Yawe akosala ete nguya na yo ya bokonzi ekende mosika, mpe okokonza kati na banguna na Yo.

3 Néped csupa készség hadsereged napján; szentséges díszben, hajnal méhéből feléd száll fiatalságod karmatja.

Na mokolo oyo okotanda basoda na yo na molongo mpo na bitumba, bato na yo bakotonda na mpiko, bilenge basoda na yo nyonso bakoya na lombangu epai na yo ndenge mamwe ebimaka na tongo.

4 Megesküdött az Örökkévaló s nem bánja meg: Te pap vagy örökké Malkiczédek módjára.

Yawe alapaki ndayi oyo, akobongola maloba na Ye te: « Ozali Nganga-Nzambe mpo na libela kolanda molongo ya Melishisedeki! »

5 Az Úr a te jobbodon szétzúzott haragjának napján királyokat.

Nkolo azali na ngambo ya loboko na yo ya mobali, akopanza bakonzi na mokolo ya kanda na Ye.

6 Ítéletet tart a nemzetek fölött teli holttestekkel minden – összezúzta a fejet tágas földön.

Akopesa bikolo etumbu: bikolo nyonso ekotonda na bibembe, mpe akonyata bakambi kati na mokili mobimba.

7 A patakból az úton iszik, azért fölemeli a fejet.

Na nzela, mokonzi amelaka mayi na mwa moluka; yango wana atombolaka moto.