Zsoltárok 110

1 Dávidtól zsoltár. Ugymond az Örökkévaló uramnak: Ulj jobbomra, mígnem teszem ellenségeidet lábaidnak zsámolyául.

David ih Saam laa. Angraeng mah ka Angraeng khaeah, Na misanawk na khok koenghaih ah ka sah boih ai karoek to, ka bantang bangah anghnu ah, tiah a naa.

2 Hatalmas pálczádat kinyújtja az Örökkévaló Cziónból: uralkodjál ellenségeid között!

Angraeng mah na thacakhaih cunghet to Zion hoiah patoeh ueloe, na misanawk salakah uk tih.

3 Néped csupa készség hadsereged napján; szentséges díszben, hajnal méhéből feléd száll fiatalságod karmatja.

Na thacakhaih hoi na ukhaih niah na lensawkhaih to nang ih kaminawk hnu o tih, nang loe kaciim thacakhaih hoiah nam thoep ueloe, akhawnbang ih zok thung hoiah na tha ohhaih dantui to na tawn tih.

4 Megesküdött az Örökkévaló s nem bánja meg: Te pap vagy örökké Malkiczédek módjára.

Angraeng mah sak ih lokkamhaih loe amkhrai let mak ai boeh; Melkhizadek baktiah Nang loe dungzan khoek to qaima ah na oh boeh.

5 Az Úr a te jobbodon szétzúzott haragjának napján királyokat.

Na bantang bangah kaom Angraeng loe palungphuihaih niah siangpahrangnawk to bop tih.

6 Ítéletet tart a nemzetek fölött teli holttestekkel minden – összezúzta a fejet tágas földön.

Anih mah Sithaw panoek ai kaminawk to lokcaek ueloe, ahmuen kruekah kaminawk ih qok to omsak tih; prae congca ukkungnawk to ahmaa caasak tih.

7 A patakból az úton iszik, azért fölemeli a fejet.

Anih loe loklam taeng ih vacong tui to nae ueloe, lu to phok tahang tih.