Zsoltárok 11

1 A karmesternek. Dávidtól. Az Örökkévalóban van menedékem; hogyan mondhatjátok lelkemnek: bujdoss el hegyetekre, madár!

למנצח לדוד ביהוה חסיתי איך תאמרו לנפשי נודו הרכם צפור׃

2 Mert íme a gonoszok íjjat feszítenek, igazították nyilukat a húron, hogy homályban lőjenek az egyenes szívűekre.

כי הנה הרשעים ידרכון קשת כוננו חצם על יתר לירות במו אפל לישרי לב׃

3 Midőn ledöntetnek az alapok, mit mível az igaz?

כי השתות יהרסון צדיק מה פעל׃

4 Az Örökkévaló a szent templomában, az Örökkévaló, kinek égben a trónja – szemei látják, szempillái vizsgálják az ember fiait.

יהוה בהיכל קדשו יהוה בשמים כסאו עיניו יחזו עפעפיו יבחנו בני אדם׃

5 Az Örökkévaló az igazat megvizsgálja, és a gonoszt és a ki erőszakot szeret, gyűlöli a lelke.

יהוה צדיק יבחן ורשע ואהב חמס שנאה נפשו׃

6 Esőként hullasson tőröket a gonoszokra; tűz meg kén és égető szél serlegük része!

ימטר על רשעים פחים אש וגפרית ורוח זלעפות מנת כוסם׃

7 Mert igaz az Örökkévaló, igazságot szeret; az egyenesek látják az ő színét.

כי צדיק יהוה צדקות אהב ישר יחזו פנימו׃