< Zsoltárok 109 >

1 A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
Ilaaha ammaantaydow, ha iska aamusin,
2 Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
Waayo, waxay igu kala qaadeen afka kan sharka leh iyo kan khiyaanada lehba, Oo waxay igula hadleen carrab been sheega.
3 És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
Oo weliba waxay igu hareereeyeen erayo nacayb badan, Oo sababla'aan bay igula dirireen.
4 Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
Anigoo jecel bay cadow ii yihiin, Laakiinse anigu Ilaah baan baryaa.
5 Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
Wanaag waxay iigaga abaalgudeen xumaan, Jacaylna nacayb.
6 Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
Nin shar leh ka sarraysii isaga, Oo Shayddaan ha istaago midigtiisa.
7 Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
Markii la xukumo, ha soo baxo isagoo dembi lagu helay, Oo tukashadiisiina dembi ha noqoto.
8 Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
Cimrigiisu ha yaraado, Jagadiisana mid kale ha qaato.
9 Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
Carruurtiisu ha agoontoobeen, Naagtiisuna carmal ha noqoto.
10 S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
Carruurtiisu kuwa warwareega ha noqdeen oo ha dawarsadeen, Cuntadoodana ha ka doondooneen meelahooda cidlada ah.
11 Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
Midka korsaarta qaataa ha qabsado wuxuu haysto oo dhan, Oo shisheeyayaalna ha ka dheceen wixii uu ku hawshooday.
12 Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
Yaanu jirin mid isaga u sii naxariistaa, Oo yaanu jirin mid u naxa carruurtiisa agoonta ah.
13 Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
Farcankiisu ha baabba'o, Oo qarniga soo socda magacooda ha la tirtiro.
14 Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
Xumaantii awowayaashiis Rabbigu ha soo xusuusto, Oo dembigii hooyadiisna yaan la tirtirin.
15 Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
Rabbiga ha hor joogeen had iyo goorba, Si uu xusuustooda uga gooyo dhulka.
16 Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
Maxaa yeelay, isagu wuu xusuusan waayay inuu u naxariisto Miskiinka, iyo kan baahan, iyo kan qalbiga ka murugaysan, Laakiinse wuxuu u silciyey inuu iyaga laayo aawadeed.
17 Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
Wuxuu jeclaaday habaaridda, markaasaa habaar ku soo degay, Ducaynta kuma farxin, ducona way ka sii fogaatay isaga.
18 Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
Oo weliba isagu wuxuu sidii dharkiisii u huwaday habaaridda, Oo iyana waxay gashay uurkiisa hoose sidii biyo oo kale, Oo lafihiisana waxay u gashay sidii saliid.
19 Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
Isaga ha u ahaato sida marada uu huwado, Iyo sida dhex-xidhka uu ku xidho had iyo goorba,
20 Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
Tanu waa abaalmarinta cadaawayaashaydu ay xagga Rabbiga ka helaan, Iyo kuwa naftayda xumaan ka sheegaba.
21 Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
Laakiinse Ilaahow, Sayidow, magacaaga daraaddiis wax iigu yeel, Naxariistaadu waa wanaagsan tahay, ee sidaas daraaddeed ii samatabbixi,
22 Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
Waayo, anigu waxaan ahay miskiin iyo mid baahan, Oo qalbigayguna wuu igu dhex dhaawacmay.
23 Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
Waxaan u dhammaaday sida hoos sii libdhaya, Waxaan u gilgilmaa sida ayax oo kale.
24 Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
Jilbahaygu soon bay la taag darnaadaan, Oo jidhkayguna baruurla'aanteed wuu la caatoobaa.
25 És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
Oo weliba waxaan iyaga u noqday cay, Oo kolkay i arkaan ayay madaxa ruxruxaan.
26 Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
Rabbiyow, Ilaahayow, i caawi, Oo igu badbaadi si naxariistaada waafaqsan,
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
Si ay u ogaadaan in tanu tahay shaqadii gacaantaada, Iyo inaad taas samaysay, Rabbiyow.
28 Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
Iyagu ha habaartameen, adiguse i barakee, Kolkay kacaan, way ceeboobi doonaan, laakiinse anigoo addoonkaaga ah waan rayrayn doonaa.
29 Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
Cadaawayaashaydu sharafdarro ha xidheen, Oo ceebtooda ha u huwadeen sida go' oo kale.
30 Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
Afkaygaan aad ugaga mahadnaqi doonaa Rabbiga, Haah, oo waxaan isaga ku ammaani doonaa dadka badan dhexdiisa.
31 mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.
Waayo, isagu wuxuu isa soo taagi doonaa miskiinka midigtiisa, Si uu uga badbaadiyo kuwa naftiisa xukuma.

< Zsoltárok 109 >