Zsoltárok 109
1 A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
Au maître-chantre. Psaume de David.
2 Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
O Dieu de ma louange, ne te tais point! Car la bouche du méchant et la bouche du perfide se sont ouvertes contre moi; ils me parlent avec une langue menteuse.
3 És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
Ils m'environnent de paroles de haine; ils me font la guerre sans cause.
4 Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
En retour de mon amour, ils se font mes adversaires; moi, je ne fais que prier.
5 Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
Ils m'ont rendu le mal pour le bien, et la haine pour mon amour.
6 Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
Établis sur lui un méchant, et qu'un adversaire se tienne à sa droite!
7 Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
Quand on le jugera, qu'il soit déclaré coupable, et que sa prière lui soit imputée à péché!
8 Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
Que ses jours soient peu nombreux; qu'un autre prenne sa charge!
9 Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
Que ses fils soient orphelins, et sa femme veuve!
10 S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
Que ses fils soient errants et mendiants; qu'ils aillent quêter loin de leurs masures!
11 Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
Que le créancier jette le filet sur ce qu'il a; que les étrangers pillent son travail!
12 Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
Qu'il n'y ait personne qui lui continue sa bonté; que nul n'ait pitié de ses orphelins!
13 Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
Que sa postérité soit retranchée; que dans la génération à venir leur nom soit effacé!
14 Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
Que l'iniquité de ses pères revienne en mémoire devant l'Éternel, et que le péché de sa mère ne soit point effacé;
15 Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
Qu'ils soient toujours devant l'Éternel, et qu'il retranche leur mémoire de la terre;
16 Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
Parce qu'il ne s'est pas souvenu d'user de bonté, qu'il a persécuté l'affligé, le pauvre, l'homme au cœur brisé, pour le faire mourir!
17 Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
Il a aimé la malédiction, elle viendra sur lui; il n'a point pris plaisir à la bénédiction, elle s'éloignera de lui.
18 Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
Il sera enveloppé de malédiction comme d'un manteau; elle pénétrera dans son corps comme de l'eau, et dans ses os comme de l'huile.
19 Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
Elle sera comme l'habit dont il se couvre, comme la ceinture dont il est toujours ceint.
20 Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
Tel sera, de la part de l'Éternel, le salaire de mes adversaires, et de ceux qui disent du mal contre moi.
21 Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
Mais toi, Éternel mon Dieu, agis en ma faveur, à cause de ton nom; selon la grandeur de ta bonté, délivre-moi!
22 Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
Car je suis affligé et misérable, et mon cœur est blessé au-dedans de moi.
23 Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
Je m'en vais comme l'ombre quand elle décline; je suis chassé comme la sauterelle.
24 Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
Mes genoux chancellent par le jeûne; ma chair a perdu son embonpoint.
25 És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
Je suis pour eux un sujet d'opprobre; en me voyant, ils hochent la tête.
26 Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
Sois-moi en aide, Éternel mon Dieu!
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
Sauve-moi selon ta bonté, afin qu'ils sachent que c'est ta main, que c'est toi, Éternel, qui l'as fait.
28 Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
Ils maudiront, toi tu béniras; ils s'élèvent, mais ils rougiront, et ton serviteur se réjouira.
29 Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
Que mes adversaires soient revêtus de confusion, et couverts de leur honte comme d'un manteau!
30 Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
Ma bouche louera hautement l'Éternel; je le célébrerai au milieu de la multitude.
31 mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.
Car il se tient à la droite du pauvre, pour le sauver de ceux qui condamnent son âme.
