Zsoltárok 109
1 A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
Psaume de David, [donné] au maître chantre. Ô Dieu de ma louange, ne te tais point.
2 Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
Car la bouche du méchant, et la bouche [remplie] de fraudes se sont ouvertes contre moi, [et] m'ont parlé, en usant d'une langue trompeuse.
3 És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
Et des paroles pleines de haine m'ont environné, et ils me font la guerre sans cause.
4 Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
Au lieu que je les aimais, ils ont été mes ennemis; mais moi, je n'ai fait que prier [en leur faveur].
5 Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
Et ils m'ont rendu le mal pour le bien, et la haine pour l'amour que je leur portais.
6 Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
Etablis le méchant sur lui, et fais que l'adversaire se tienne à sa droite.
7 Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
Quand il sera jugé, fais qu'il soit déclaré méchant, et que sa prière soit regardée comme un crime.
8 Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
Que sa vie soit courte, et qu'un autre prenne sa charge.
9 Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
Que ses enfants soient orphelins, et sa femme veuve;
10 S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
Et que ses enfants soient entièrement vagabonds, et qu'ils mendient et quêtent [en sortant] de leurs maisons détruites.
11 Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
Que le créancier usant d'exaction attrape tout ce qui est à lui, et que les étrangers butinent tout son travail.
12 Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
Qu'il n'y ait personne qui étende sa compassion sur lui, et qu'il n'y ait personne qui ait pitié de ses orphelins.
13 Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
Que sa postérité soit exposée à être retranchée; que leur nom soit effacé dans la race qui le suivra.
14 Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
Que l'iniquité de ses pères revienne en mémoire à l'Eternel, et que le péché de sa mère ne soit point effacé.
15 Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
Qu'ils soient continuellement devant l'Eternel; et qu'il retranche leur mémoire de la terre;
16 Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
Parce qu'il ne s'est point souvenu d'user de miséricorde, mais il a persécuté l'homme affligé et misérable, dont le cœur est brisé, et cela pour le faire mourir.
17 Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
Puisqu'il a aimé la malédiction, que la malédiction tombe sur lui; et parce qu'il n'a point pris plaisir à la bénédiction, que la bénédiction aussi s'éloigne de lui.
18 Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
Et qu'il soit revêtu de malédiction comme de sa robe, et qu'elle entre dans son corps comme de l'eau, et dans ses os comme de l'huile.
19 Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
Qu'elle lui soit comme un vêtement dont il se couvre, et comme une ceinture, dont il se ceigne continuellement.
20 Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
Telle soit de part l'Eternel la récompense de mes adversaires, et de ceux qui parlent mal de moi.
21 Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
Mais toi, Eternel Seigneur, agis avec moi pour l'amour de ton Nom; [et] parce que ta miséricorde est tendre, délivre-moi.
22 Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
Car je suis affligé et misérable, et mon cœur est blessé au-dedans de moi.
23 Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
Je m'en vais comme l'ombre quand elle décline, et je suis chassé comme une sauterelle.
24 Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
Mes genoux sont affaiblis par le jeûne, et ma chair s'est amaigrie, au lieu qu'elle était en bon point.
25 És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
Encore leur suis-je en opprobre; quand ils me voient ils branlent la tête.
26 Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
Eternel mon Dieu! aide-moi, [et] délivre-moi selon ta miséricorde.
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
Afin qu'on connaisse que c'est ici ta main, et que toi, ô Eternel! tu as fait ceci.
28 Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
Ils maudiront, mais tu béniras; ils s'élèveront, mais ils seront confus, et ton serviteur se réjouira.
29 Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
Que mes adversaires soient revêtus de confusion, et couverts de leur honte comme d'un manteau.
30 Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
Je célébrerai hautement de ma bouche l'Eternel, et je le louerai au milieu de plusieurs nations.
31 mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.
De ce qu'il se tient à la droite du misérable, pour le délivrer de ceux qui condamnent son âme.
