< Zsoltárok 109 >

1 A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
To the Chief Musician. David’s. A Melody. O God of my praise, do not be silent;
2 Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
For, the mouth of the lawless one and the mouth of the deceiver, against me, are open, They have spoken to me with false tongue;
3 És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
And, with words of hatred, have they surrounded me, and have made war upon me without cause:
4 Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
For my love, they have been accusing me, while, I, was at prayer:
5 Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
Yea they have returned unto me—Evil for good; and, Hatred for my love.
6 Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
Set in charge over him, one who is lawless, and let, an accuser, stand at his right hand;
7 Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
When he is judged, let him go out condemned, and let, his own petition, become a sin;
8 Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
Let his days become few, his overseership, let another take;
9 Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
Let his children become fatherless, and his wife a widow;
10 S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
Let his children, wander about, and beg, Let them be driven out of their ruins;
11 Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
Let the creditor take aim at all that he hath, and let strangers prey on the fruit of his toil;
12 Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
Let him have no one to continue lovingkindness, and there be none to favour his fatherless children;
13 Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
Let his posterity be for cutting off, In another generation, let their name be wiped out;
14 Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
Remembered be the iniquity of his fathers against Yahweh, and, the sin of his mother, let it not be wiped out;
15 Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
Let them be before Yahweh continually, and let the memory of them, be cut off out of the earth.
16 Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
Because that he remembered not to show lovingkindness, but pursued the man that was oppressed and needy, that, the downhearted, he might slay.
17 Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
Because he loved cursing, May it have come upon him, Because he delighted not in blessing, May it have kept far from him;
18 Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
Because he clothed himself in cursing as his outer garment, therefore may it have entered like water into his inward part, and like oil into his bones;
19 Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
Be it his, as a garment he shall wrap round him, and for a girdle he shall, at all times, gird on:
20 Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
This, be the reward of mine accusers, from Yahweh, even of them who are speaking wrongfully against my life.
21 Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
But, thou, Yahweh, Adonay, deal effectually with me, for the sake of thy Name, Since good is thy lovingkindness, O rescue me;
22 Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
For, oppressed and needy, I am, and, my heart, is wounded within me.
23 Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
As a shadow when it stretcheth out, I am gone, I am shaken off like the locust;
24 Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
My knees, tremble from fasting, and, my flesh, faileth of fatness:
25 És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
So, I, am become a reproach for them, They see me, they shake their head.
26 Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
Help me! O Yahweh my God, Save me, according to thy lovingkindness:
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
That they may know that, Thine own hand, this is, Thou, Yahweh, hast done it.
28 Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
They, may curse if, thou, wilt bless, —Mine assailants, shall be ashamed, but, thy servant, shall rejoice;
29 Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
Mine accusers shall be clothed with confusion, and shall wrap about them, like a cloak, their own shame.
30 Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
I will thank Yahweh loudly with my mouth, Yea, in the midst of multitudes, will I praise him;
31 mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.
Because he standeth at the right hand of the needy, To save, from them who would pass sentence on his life.

< Zsoltárok 109 >