< Zsoltárok 108 >
1 Ének. Zsoltár Dávidtól. Szilárd a szivem, oh Isten, hadd énekelek, hadd zengek – méltóságom is!
A SONG. A PSALM OF DAVID. My heart is prepared, O God, I sing, indeed, I sing praise, also my glory.
2 Ébredj lant és hárfa! Hadd ébresztem a hajnalt!
Awake, stringed instrument and harp, I awake the dawn.
3 Magasztallak téged népek közt, Örökkévaló, és zengek neked a nemzetek közt.
I thank You among peoples, O YHWH, And I praise You among the nations.
4 Mert nagy az egeken felül szereteted s a felhőkig igazságod.
For Your kindness [is] great above the heavens, And Your truth to the clouds.
5 Emelkedjél az egek fölé, oh Isten, s az egész föld fölé dicsőségeddel!
Be exalted above the heavens, O God, And Your glory above all the earth.
6 Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!
That Your beloved ones may be delivered, Save [with] Your right hand, and answer us.
7 Isten beszélt szentségében: hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.
God has spoken in His holiness: I exult, I apportion Shechem, And I measure the Valley of Succoth,
8 Enyém Gileád, enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvény-pálczám.
Gilead [is] Mine, Manasseh [is] Mine, And Ephraim [is] the strength of My head, Judah [is] My lawgiver,
9 Móáb mosdómedenczém, Edómra vetem sarumat, Peléset fölött riadozom.
Moab [is] a pot for My washing, On Edom I cast My shoe, Over Philistia I habitually shout.
10 Ki vezet engem az erősített várba, ki vezérel engem Edómig?
Who brings me [into] the fortified city? Who has led me to Edom?
11 Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!
Have You not, O God, cast us off? And You do not go out, O God, with our hosts!
12 Adj nekünk segítséget a szorongatótól, hisz hiábavaló embernek segedelme.
Give to us help from adversity, And the salvation of man is vain.
13 Istennel végzünk hatalmast, és ő letiporja szorongatóinkat.
We do mightily in God, And He treads down our adversaries!