< Zsoltárok 107 >

1 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
Celebrate l’Eterno, perch’egli è buono, perché la sua benignità dura in eterno!
2 Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, akiket megváltott szorongatónak kezéből,
Così dicano i riscattati dall’Eterno, ch’egli ha riscattati dalla mano dell’avversario
3 és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől.
e raccolti da tutti i paesi, dal levante e dal ponente, dal settentrione e dal mezzogiorno.
4 Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak;
Essi andavano errando nel deserto per vie desolate; non trovavano città da abitare.
5 éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennök.
Affamati e assetati, l’anima veniva meno in loro.
6 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket,
Allora gridarono all’Eterno nella loro distretta, ed ei li trasse fuori dalle loro angosce.
7 járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek.
Li condusse per la diritta via perché giungessero a una città da abitare.
8 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatotteiért az emberfiaival;
Celebrino l’Eterno per la sua benignità, e per le sue maraviglie a pro dei figliuoli degli uomini!
9 mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval!
Poich’egli ha saziato l’anima assetata, ed ha ricolmato di beni l’anima affamata.
10 Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai,
Altri dimoravano in tenebre e in ombra di morte, prigionieri nell’afflizione e nei ferri,
11 mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették;
perché s’erano ribellati alle parole di Dio e aveano sprezzato il consiglio dell’Altissimo;
12 hát megalázta szenvedésben szivöket, megbotlottak s nincs, ki segítsen.
ond’egli abbatté il cuor loro con affanno; essi caddero, e non ci fu alcuno che li soccorresse.
13 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
Allora gridarono all’Eterno nella loro distretta, e li salvò dalle loro angosce;
14 kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja.
li trasse fuori dalle tenebre e dall’ombra di morte, e ruppe i loro legami.
15 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival;
Celebrino l’Eterno per la sua benignità, e per le sue maraviglie a pro dei figliuoli degli uomini!
16 mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott.
Poich’egli ha rotte le porte di rame, e ha spezzato le sbarre di ferro.
17 Akik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak,
Degli stolti erano afflitti per la loro condotta ribelle e per le loro iniquità.
18 minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz.
L’anima loro abborriva ogni cibo, ed eran giunti fino alle porte della morte.
19 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
Allora gridarono all’Eterno nella loro distretta, e li salvò dalle loro angosce.
20 igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből;
Mandò la sua parola e li guarì, e li scampò dalla fossa.
21 adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatotteiért az emberfiaival,
Celebrino l’Eterno per la sua benignità, e per le sue maraviglie a pro dei figliuoli degli uomini!
22 s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással!
Offrano sacrifizi di lode, e raccontino le sue opere con giubilo!
23 Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken,
Ecco quelli che scendon nel mare su navi, che trafficano sulle grandi acque;
24 ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben:
essi veggono le opere dell’Eterno e le sue maraviglie nell’abisso.
25 szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait,
Poich’egli comanda e fa levare il vento di tempesta, che solleva le onde del mare.
26 fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban,
Salgono al cielo, scendono negli abissi; l’anima loro si strugge per l’angoscia.
27 forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik.
Traballano e barcollano come un ubriaco, e tutta la loro saviezza vien meno.
28 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket;
Ma, gridando essi all’Eterno nella loro distretta, egli li trae fuori dalle loro angosce.
29 megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik;
Egli muta la tempesta in quiete, e le onde si calmano.
30 s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kívánságuk révébe.
Essi si rallegrano perché si sono calmate, ed ei li conduce al porto da loro desiderato.
31 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival,
Celebrino l’Eterno per la sua benignità, e per le sue maraviglie a pro dei figliuoli degli uomini!
32 s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt!
Lo esaltino nell’assemblea del popolo, e lo lodino nel consiglio degli anziani!
33 Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tikkadtsággá,
Egli cambia i fiumi in deserto, e le fonti dell’acqua in luogo arido;
34 termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt;
la terra fertile in pianura di sale, per la malvagità de’ suoi abitanti.
35 pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé,
Egli cambia il deserto in uno stagno, e la terra arida in fonti d’acqua.
36 és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak.
Egli fa quivi abitar gli affamati ed essi fondano una città da abitare.
37 Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek.
Vi seminano campi e vi piantano vigne, e ne raccolgono frutti abbondanti.
38 Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette.
Egli li benedice talché moltiplicano grandemente, ed egli non lascia scemare il loro bestiame.
39 De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától.
Ma poi sono ridotti a pochi, umiliati per l’oppressione, per l’avversità e gli affanni.
40 Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban;
Egli spande lo sprezzo sui principi, e li fa errare per deserti senza via;
41 de felmagasította a szükölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok.
ma innalza il povero traendolo dall’afflizione, e fa moltiplicar le famiglie a guisa di gregge.
42 Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját.
Gli uomini retti lo vedono e si rallegrano, ed ogni iniquità ha la bocca chiusa.
43 Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire.
Chi è savio osservi queste cose, e consideri la benignità dell’Eterno.

< Zsoltárok 107 >