< Zsoltárok 107 >

1 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
CELEBRATE il Signore; perciocchè [egli è] buono. Perciocchè la sua benignità [dura] in eterno.
2 Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, akiket megváltott szorongatónak kezéből,
[Così] dicano quelli che sono stati riscattati dal Signore, I quali egli ha riscossi di distretta.
3 és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől.
E li ha raccolti da' [diversi] paesi, Dal Levante e dal Ponente; dal Settentrione e dal mare.
4 Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak;
Essi andavano errando per deserti, per cammini di solitudine; Non trovavano città abitata.
5 éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennök.
[Erano] affamati ed assetati; L'anima loro spasimava in loro.
6 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket,
Ma, avendo gridato al Signore, mentre erano in distretta, Egli li ha tratti fuor delle loro angosce;
7 járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek.
E li ha condotti per diritto cammino, Per andare in città abitata.
8 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatotteiért az emberfiaival;
Celebrino [adunque] appo il Signore la sua benignità, E le sue maraviglie appo i figliuoli degli uomini.
9 mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval!
Perciocchè egli ha saziata l'anima assetata, Ed ha empiuta di beni l'anima affamata.
10 Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai,
[Così dicano] quelli che dimoravano in tenebre ed in ombra di morte, Prigioni, [ritenuti] in afflizione, e ne' ferri.
11 mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették;
Perciocchè erano stati ribelli alle parole del Signore, Ed avevano sprezzato il consiglio dell'Altissimo;
12 hát megalázta szenvedésben szivöket, megbotlottak s nincs, ki segítsen.
Onde egli aveva abbattuto il cuor loro con affanni, [Ed] erano caduti; e non [vi era] alcuno che [li] soccorresse.
13 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
Ma, avendo gridato al Signore, mentre erano in distretta, Egli li ha salvati dalle loro angosce;
14 kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja.
[E] li ha tratti fuor delle tenebre, e dell'ombra della morte; Ed ha rotti i lor legami.
15 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival;
Celebrino [adunque] appo il Signore la sua benignità, E le sue maraviglie appo i figliuoli degli uomini.
16 mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott.
Perciocchè egli ha rotte le porte di rame, Ed ha spezzate le sbarre di ferro.
17 Akik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak,
[Così dicano] gli stolti, [ch]'erano afflitti per li lor misfatti, Ne' quali camminavano, e per le loro iniquità.
18 minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz.
La cui anima abbominava ogni cibo; Ed erano giunti fino alle porte della morte.
19 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
Ma, avendo gridato al Signore, mentre erano in distretta, Egli li ha salvati dalle loro angosce.
20 igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből;
Egli ha mandata la sua parola, e li ha sanati, E liberati dalle lor malattie mortali.
21 adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatotteiért az emberfiaival,
Celebrino [adunque] appo il Signore la sua benignità, E le sue maraviglie appo i figliuoli degli uomini.
22 s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással!
E sacrifichino sacrificii di lode, E raccontino le sue opere con giubilo.
23 Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken,
[Così dicano] quelli che scendono nel mare sopra navi, Che fanno traffico su per le grandi acque.
24 ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben:
Essi veggono le opere del Signore, E le sue maraviglie nel profondo [mare].
25 szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait,
Perciocchè, alla sua parola, egli fa levare il vento di tempesta, Il quale alza le onde di esso.
26 fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban,
Salgono al cielo, [poi] scendono agli abissi; L'anima loro si strugge di male.
27 forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik.
Saltano, e traballano come un ebbro; E perdono tutto il lor senno.
28 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket;
Ma, gridando al Signore, mentre sono in distretta, Egli li trae fuor delle loro angosce.
29 megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik;
Egli acqueta la tempesta, E le onde loro si fermano.
30 s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kívánságuk révébe.
Ed essi si rallegrano che sono acquetate; Ed egli li conduce al porto da loro desiderato.
31 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival,
Celebrino [adunque] appo il Signore la sua benignità, E le sue maraviglie appo i figliuoli degli uomini.
32 s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt!
Ed esaltinlo nella raunanza del popolo, E laudinlo nel concistoro degli anziani.
33 Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tikkadtsággá,
Egli riduce i fiumi in deserto, E le vene delle acque in luoghi aridi;
34 termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt;
La terra fertile in salsuggine, Per la malvagità de' suoi abitanti.
35 pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé,
Egli riduce i deserti in guazzi d'acque. E la terra arida in vene d'acque;
36 és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak.
E fa quivi abitar gli affamati, I quali [vi] fondano città da abitare.
37 Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek.
E seminano campi, e piantano vigne, Che producono rendita di frutto.
38 Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette.
Ed egli li benedice, e moltiplicano grandemente; Ed egli non iscema i lor bestiami.
39 De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától.
Poi vengono al meno, e sono abbassati Per distretta, [per] avversità, e [per] affanni.
40 Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban;
Egli spande lo sprezzo sopra i nobili, E li fa andare errando per luoghi deserti, [ove] non [vi è] via alcuna.
41 de felmagasította a szükölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok.
E innalza il bisognoso dalla miseria, E fa che le famiglie [moltiplicano] a guisa di gregge.
42 Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját.
Gli [uomini] diritti, veggendo [queste cose], si rallegrano; Ma ogni iniquità si tura la bocca.
43 Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire.
Chi [è] savio? osservi queste cose, E consideri le benignità del Signore.

< Zsoltárok 107 >