< Zsoltárok 107 >
1 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
O give thanks to the LORD, for [he is] good; for his mercy [endureth] for ever.
2 Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, akiket megváltott szorongatónak kezéből,
Let the redeemed of the LORD say [so], whom he hath redeemed from the hand of the enemy;
3 és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől.
And gathered them out of the lands, from the east, and from the west, from the north, and from the south.
4 Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak;
They wandered in the wilderness in a solitary way; they found no city to dwell in.
5 éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennök.
Hungry and thirsty, their soul fainted in them.
6 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket,
Then they cried to the LORD in their trouble, [and] he delivered them out of their distresses.
7 járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek.
And he led them forth by the right way, that they might go to a city of habitation.
8 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatotteiért az emberfiaival;
Oh that [men] would praise the LORD [for] his goodness, and [for] his wonderful works to the children of men!
9 mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval!
For he satisfieth the longing soul, and filleth the hungry soul with goodness.
10 Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai,
Such as sit in darkness and in the shades of death, [being] bound in affliction and iron;
11 mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették;
Because they rebelled against the words of God, and contemned the counsel of the Most High:
12 hát megalázta szenvedésben szivöket, megbotlottak s nincs, ki segítsen.
Therefore he brought down their heart with labor; they fell down, and [there was] none to help.
13 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
Then they cried to the LORD in their trouble, [and] he saved them out of their distresses.
14 kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja.
He brought them out of darkness and the shades of death, and broke their bands asunder.
15 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival;
Oh that [men] would praise the LORD [for] his goodness, and [for] his wonderful works to the children of men!
16 mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott.
For he hath broken the gates of brass, and cut the bars of iron asunder.
17 Akik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak,
Fools, because of their transgression, and because of their iniquities, are afflicted.
18 minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz.
Their soul abhorreth all manner of food; and they draw near to the gates of death.
19 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
Then they cry to the LORD in their trouble, he saveth them out of their distresses.
20 igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből;
He sent his word, and healed them, and delivered [them] from their destructions.
21 adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatotteiért az emberfiaival,
Oh that [men] would praise the LORD [for] his goodness, and [for] his wonderful works to the children of men!
22 s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással!
And let them sacrifice the sacrifices of thanksgiving, and declare his works with rejoicing.
23 Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken,
They that go down to the sea in ships, that do business on great waters;
24 ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben:
These see the works of the LORD, and his wonders in the deep.
25 szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait,
For he commandeth, and raiseth the stormy wind, which lifteth up its waves.
26 fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban,
They mount up to the heaven, they go down again to the depths: their soul is melted because of trouble.
27 forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik.
They reel to and fro, and stagger like a drunken man, and are at their wit's end.
28 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket;
Then they cry to the LORD in their trouble, and he bringeth them out of their distresses.
29 megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik;
He maketh the storm a calm, so that the waves [of the sea] are still.
30 s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kívánságuk révébe.
Then are they glad because they are quiet; so he bringeth them to their desired haven.
31 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival,
Oh that [men] would praise the LORD [for] his goodness, and [for] his wonderful works to the children of men!
32 s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt!
Let them exalt him also in the congregation of the people, and praise him in the assembly of the elders.
33 Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tikkadtsággá,
He turneth rivers into a wilderness, and the water-springs into dry ground;
34 termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt;
A fruitful land into barrenness, for the wickedness of them that dwell in it.
35 pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé,
He turneth the wilderness into a standing water, and dry ground into water-springs.
36 és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak.
And there he maketh the hungry to dwell, that they may prepare a city for habitation;
37 Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek.
And sow the fields, and plant vineyards, which may yield fruits of increase.
38 Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette.
He blesseth them also, so that they are multiplied greatly; and suffereth not their cattle to decrease.
39 De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától.
Again, they are diminished and brought low through oppression, affliction, and sorrow.
40 Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban;
He poureth contempt upon princes, and causeth them to wander in the wilderness, [where there is] no way.
41 de felmagasította a szükölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok.
Yet he setteth the poor on high from affliction, and maketh him families like a flock.
42 Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját.
The righteous shall see [it], and rejoice: and all iniquity shall stop her mouth.
43 Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire.
Whoever [is] wise, and will observe these [things], even they shall understand the loving-kindness of the LORD.