Zsoltárok 106
1 Hallelúja! Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
Halleluja! Prisa Herren, for han er god, for æveleg varer hans miskunn!
2 Ki mondhatja el az Örökkévaló hatalmas tetteit, hirdetheti minden dicséretét?
Kven kann fullt ut nemna Herrens velduge verk, forkynna all hans lov?
3 Boldogok, akik megőrzik a jogot, aki igazságot mível minden időben.
Sæle er dei som tek vare på det som rett er, den som gjer rettferd til kvar tid!
4 Emlékezzél reám, Örökkévaló, a néped iránt való kedvességgel, gondolj reám a te segítségeddel,
Herre, kom meg i hug med den godhug du hev for ditt folk, gjesta meg med di frelsa!
5 hogy láthassam választottaid jólétét, hogy örüljek nemzeted örömén, hogy dicsekedjem birtokoddal együtt.
so eg kann skoda lukka åt dine utvalde, gleda meg med ditt folks gleda, rosa meg med din arv.
6 Vétkeztünk, őseinkkel együtt, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk.
Me hev synda med våre feder, me hev gjort ille, me hev vore ugudlege.
7 Őseink Egyiptomban nem fogták föl csodatetteidet, nem emlékeztek kegyeid bőségére s engedetlenkedtek a tenger mellett, a nádastengernél.
Våre feder i Egyptarland agta ikkje på dine under, dei kom ikkje i hug dine mange nådegjerningar, men dei var tråssuge ved havet, ved Raudehavet.
8 Megsegítette őket neve kedvéért, hogy tudassa hatalmát.
Men endå frelste han deim for sitt namn skuld, av di han vilde kunngjera si magt,
9 Megdorgálta a nádastengert és kiszáradt s vezette őket mélységekben, akár a pusztában.
og han truga Raudehavet so det vart turt, og han let deim ganga gjenom djupi som på slette marki,
10 Megsegítette őket gyülölőnek kezéből, megváltotta őket ellenségnek kezéből;
og han frelste deim frå hans hand som hata deim, og løyste deim ut or fiendehand,
11 vizek borították be szorongatóikat, egy sem maradt meg közülök.
og vatn gøymde deira motstandarar, ikkje ein vart att av deim.
12 És hittek szavaiban, énekelték dicséretét.
Då trudde dei på ordi hans, då song dei hans lov.
13 Hamar felejtették el tetteit, nem várták be határozatát:
Men snart gløymde dei hans gjerningar, dei bia ikkje på hans råd;
14 vágygyal vágyakoztak a pusztában, s megkísértették Istent a sivatagban;
men dei fekk ein gir i seg i øydemarki, og dei freista Gud på den ubygde stad.
15 meg is adta nekik kérésöket, de soványságot bocsátott lelkökre.
Då gav han deim det dei vilde hava, men sende tærande sjukdom yver deira liv.
16 Felbuzdúltak Mózes ellen a táborban, Áron, az Örökkévaló szentje ellen.
Og dei vart ovundsjuke på Moses i lægret, på Aron, Herrens heilage.
17 Megnyílt a föld s elnyelte Dátánt, s befödte Abírám községét;
Då opna jordi seg og slukte Datan, og ho let seg att yver flokken åt Abiram,
18 tűz égett községük között, láng lobbasztotta el a gonoszokat.
og det kveiktest eld på flokken deira, ein loge brende upp dei ugudlege.
19 készítettek borjút a Chórébnél, s leborultak öntött kép előtt.
Dei gjorde ein kalv ved Horeb og tilbad eit støypt bilæte,
20 Felcserélték dicsőségöket, képmásával ökörnek, füvet evőnek.
og dei bytte burt si æra for bilætet av ein ukse som et gras.
21 Elfelejtették Istent, segítőjüket, ki nagyokat mívelt Egyiptomban,
Dei gløymde Gud, sin frelsar, som hadde gjort store ting i Egyptarland,
22 csodás tetteket Chám földjén, félelmeteseket a nádastenger mellett.
undergjerningar i Khams land, skræmelege ting ved Raudehavet.
23 Kimondta, hogy megsemmisíti őket, hacsak Mózes az ő választottja nem áll a résben előtte, hogy elfordítsa hevét, nehogy rontson.
Og han tenktest til å tyna deim, dersom ikkje Moses, hans utvalde, hadde kasta seg imillom for hans åsyn til å avvenda hans vreide, at han ikkje skulde øydeleggja.
24 Megvetették a gyönyörűséges országot, nem hittek igéjének;
Og dei vanvyrde det herlege landet, dei trudde ikkje ordet hans,
25 zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Örökkévaló szavára.
og dei knurra i sine tjeld, høyrde ikkje på Herrens røyst.
26 Akkor kezet emelt felőlük, hogy elejti őket a pusztában,
Då lyfte han si hand imot deim til å slå deim ned i øydemarki,
27 s hogy magzatukat a nemzetek közé ejti, s hogy szétszórja őket az országokban.
og slå deira etterkomarar ned millom heidningarne og spreida deim kring i landi.
28 Csatlakoztak Báal-Peórhoz és ették halottaknak áldozatait;
Og dei batt seg saman med Ba’al-Peor, og dei åt av offer til dei daude,
29 bosszantották cselekedeteikkel és csapás tört ki köztük.
og dei vekte harm ved si åtferd, og ei plåga braut ut millom deim.
30 Akkor odaállt Pínechász s ítéletet tett és elállt a csapás;
Då stod Pinehas fram og heldt dom, og plåga stilltest;
31 betudatott az neki igazságul nemzedékre meg nemzedékre örökké.
og det vart rekna honom til rettferd frå ætt til ætt æveleg.
32 Megharagították a pörlekedés vizénél, s rosszul járt Mózes ő miattuk,
Og dei vekte vreide ved Meribavatnet, og det gjekk Moses ille for deira skuld;
33 mert engedetlenkedtek szelleme iránt, s elszólta magát ajkaival.
for dei var tråssuge mot hans ande, og han tala tankelaust med sine lippor.
34 Nem semmisítették meg a népeket, melyeket mondott nekik az Örökkévaló;
Dei øydelagde ikkje dei folki som Herren hadde tala med deim um,
35 hanem összevegyültek a nemzetekkel s eltanulták tetteiket.
men dei blanda seg med heidningarne og lærde deira gjerningar,
36 Szolgálták bálványaikat, úgy hogy tőrül lettek nekik;
og dei tente deira avgudar, og desse vart deim til ei snara,
37 áldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.
og dei ofra sine søner og døtter til magterne,
38 Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket áldoztak Kanaán bálványainak, úgy hogy fertőzötté lett az ország a vérbűntől.
og dei rende ut skuldlaust blod, blod av sine søner og døtter som dei ofra til Kana’ans avgudar, og landet vart vanhelga med blodskuld.
39 Tisztátalanokká lettek tetteik által s paráználkodtak cselekedeteikkel.
Og dei vart ureine ved sine gjerningar og dreiv hor ved si åtferd.
40 És föllobbant az Örökkévaló haragja népe ellen, s megútálta birtokát;
Då loga Herrens vreide upp imot hans folk, og han stygdest ved sin arv.
41 adta őket nemzetek kezébe, s uralkodtak rajtuk gyülölőik,
Og han gav deim i handi på heidningar, og dei som hata deim, vart herrar yver deim,
42 szorították őket ellenségeik s megalázkodtak kezök alatt.
og deira fiendar trengde deim, og dei laut bøygja seg under deira hand.
43 Sok ízben mentette meg őket, de ők engedetlenkedtek öntanácsuk szerint s összeroskadtak bűnükben.
Mange gonger fria han deim ut, men dei var tråssuge og sjølvrådige, og dei kom reint i vesaldom for si misgjerning.
44 De látta szorultságukat, midőn meghallotta fohászukat;
Men han såg til deim då dei var i naud, med di han høyrde deira klagerop.
45 s megemlékezett számukra szövetségéről és sajnálkozott kegyeinek bősége szerint,
Og han kom i hug si pakt for deim, og han ynkast etter si store miskunn.
46 s adta őket irgalomra mind a foglyulejtőik előtt.
Og han let deim finna miskunn hjå alle som hadde fanga deim.
47 Segíts meg minket, Örökkévaló, Istenünk, s gyűjts össze a nemzetek közül, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel!
Frels oss, Herre vår Gud, og samla oss frå heidningarne, so me kann prisa ditt heilage namn, rosa oss av ditt lov!
48 Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől fogva örökké. S mondja az egész nép: Ámen! Hallelúja!
Lova vere Herren, Israels Gud, frå æva og til æva! Og alt folket segje: Amen. Halleluja!
