Zsoltárok 106
1 Hallelúja! Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
[Lobet Jehova! [Hallelujah!] ] Preiset [O. Danket] Jehova! denn er ist gut, denn seine Güte währt ewiglich.
2 Ki mondhatja el az Örökkévaló hatalmas tetteit, hirdetheti minden dicséretét?
Wer wird aussprechen die Machttaten Gottes, hören lassen all sein Lob? [O. all seinen Ruhm]
3 Boldogok, akik megőrzik a jogot, aki igazságot mível minden időben.
Glückselig die das Recht bewahren, der Gerechtigkeit übt zu aller Zeit!
4 Emlékezzél reám, Örökkévaló, a néped iránt való kedvességgel, gondolj reám a te segítségeddel,
Gedenke meiner, Jehova, mit der Gunst gegen dein Volk; suche mich heim mit deiner Rettung!
5 hogy láthassam választottaid jólétét, hogy örüljek nemzeted örömén, hogy dicsekedjem birtokoddal együtt.
Daß ich anschaue die Wohlfahrt deiner Auserwählten, mich erfreue an [O. mit] der Freude deiner Nation, mich rühme mit deinem Erbteil.
6 Vétkeztünk, őseinkkel együtt, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk.
Wir haben gesündigt samt unseren Vätern, [O. wie unsere Väter] haben unrecht getan, [Eig. verkehrt gehandelt] haben gesetzlos gehandelt.
7 Őseink Egyiptomban nem fogták föl csodatetteidet, nem emlékeztek kegyeid bőségére s engedetlenkedtek a tenger mellett, a nádastengernél.
Unsere Väter in Ägypten beachteten nicht deine Wundertaten, gedachten nicht der Menge deiner Gütigkeiten und waren widerspenstig am Meere, beim Schilfmeere.
8 Megsegítette őket neve kedvéért, hogy tudassa hatalmát.
Aber er rettete sie um seines Namens willen, um kundzutun seine Macht.
9 Megdorgálta a nádastengert és kiszáradt s vezette őket mélységekben, akár a pusztában.
Und er schalt das Schilfmeer, und es ward trocken; und er ließ sie durch die Tiefen [O. Fluten; s. die Anm. zu Ps. 33,7] gehen wie durch eine Wüste.
10 Megsegítette őket gyülölőnek kezéből, megváltotta őket ellenségnek kezéből;
Und er rettete sie aus der Hand des Hassers, und erlöste sie aus der Hand des Feindes.
11 vizek borították be szorongatóikat, egy sem maradt meg közülök.
Und die Wasser bedeckten ihre Bedränger, nicht einer von ihnen blieb übrig.
12 És hittek szavaiban, énekelték dicséretét.
Da glaubten sie seinen Worten, sie sangen sein Lob.
13 Hamar felejtették el tetteit, nem várták be határozatát:
Schnell vergaßen sie seine Taten, warteten nicht auf seinen Rat; [Hier in dem Sinne von Plan, Ratschluß]
14 vágygyal vágyakoztak a pusztában, s megkísértették Istent a sivatagban;
Und sie wurden lüstern in der Wüste und versuchten Gott [El] in der Einöde.
15 meg is adta nekik kérésöket, de soványságot bocsátott lelkökre.
Da gab er ihnen ihr Begehr, aber er sandte Magerkeit in ihre Seelen.
16 Felbuzdúltak Mózes ellen a táborban, Áron, az Örökkévaló szentje ellen.
Und sie wurden eifersüchtig auf Mose im Lager, auf Aaron, den Heiligen Jehovas.
17 Megnyílt a föld s elnyelte Dátánt, s befödte Abírám községét;
Die Erde tat sich auf, und verschlang Dathan und bedeckte die Rotte Abirams;
18 tűz égett községük között, láng lobbasztotta el a gonoszokat.
Und ein Feuer brannte unter ihrer Rotte, eine Flamme verzehrte die Gesetzlosen.
19 készítettek borjút a Chórébnél, s leborultak öntött kép előtt.
Sie machten ein Kalb am Horeb und bückten sich vor einem gegossenen Bilde;
20 Felcserélték dicsőségöket, képmásával ökörnek, füvet evőnek.
Und sie vertauschten ihre Herrlichkeit gegen das Bild eines Stieres, der Gras frißt.
21 Elfelejtették Istent, segítőjüket, ki nagyokat mívelt Egyiptomban,
Sie vergaßen Gottes, [El] ihres Retters, der Großes getan in Ägypten,
22 csodás tetteket Chám földjén, félelmeteseket a nádastenger mellett.
Wundertaten im Lande Hams, Furchtbares am Schilfmeer.
23 Kimondta, hogy megsemmisíti őket, hacsak Mózes az ő választottja nem áll a résben előtte, hogy elfordítsa hevét, nehogy rontson.
Da sprach er, daß er sie vertilgen wollte, wenn nicht Mose, sein Auserwählter, vor ihm in dem Riß gestanden hätte, um seinen Grimm vom Verderben abzuwenden.
24 Megvetették a gyönyörűséges országot, nem hittek igéjének;
Und sie verschmähten das köstliche Land, glaubten nicht seinem Worte;
25 zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Örökkévaló szavára.
Und sie murrten in ihren Zelten, hörten nicht auf die Stimme Jehovas.
26 Akkor kezet emelt felőlük, hogy elejti őket a pusztában,
Da schwur er ihnen, [Eig. erhob er ihnen seine Hand] sie niederzuschlagen in der Wüste,
27 s hogy magzatukat a nemzetek közé ejti, s hogy szétszórja őket az országokban.
Und ihren Samen niederzuschlagen unter den [And. l.: zu vertreiben unter die] Nationen und sie zu zerstreuen in die Länder.
28 Csatlakoztak Báal-Peórhoz és ették halottaknak áldozatait;
Und sie hängten sich an Baal-Peor und aßen Schlachtopfer der Toten; [d. h. der toten Götzen]
29 bosszantották cselekedeteikkel és csapás tört ki köztük.
Und sie erbitterten ihn durch ihre Handlungen, und eine Plage brach unter sie ein.
30 Akkor odaállt Pínechász s ítéletet tett és elállt a csapás;
Da stand Pinehas auf und übte Gericht, und der Plage ward gewehrt.
31 betudatott az neki igazságul nemzedékre meg nemzedékre örökké.
Und es wurde ihm zur Gerechtigkeit gerechnet von Geschlecht zu Geschlecht bis in Ewigkeit.
32 Megharagították a pörlekedés vizénél, s rosszul járt Mózes ő miattuk,
Und sie erzürnten ihn an dem Wasser von Meriba, und es erging Mose übel ihretwegen;
33 mert engedetlenkedtek szelleme iránt, s elszólta magát ajkaival.
Denn sie reizten seinen Geist, so daß er [O. weil sie widerspenstig waren gegen seinen Geist, und er] unbedacht redete mit seinen Lippen.
34 Nem semmisítették meg a népeket, melyeket mondott nekik az Örökkévaló;
Sie vertilgten die Völker nicht, wie doch [W. welche] Jehova ihnen gesagt hatte;
35 hanem összevegyültek a nemzetekkel s eltanulták tetteiket.
Und sie vermischten sich mit den Nationen und lernten ihre Werke;
36 Szolgálták bálványaikat, úgy hogy tőrül lettek nekik;
Und sie dienten ihren Götzen, und sie wurden ihnen zum Fallstrick.
37 áldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.
Und sie opferten ihre Söhne und ihre Töchter den Dämonen.
38 Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket áldoztak Kanaán bálványainak, úgy hogy fertőzötté lett az ország a vérbűntől.
Und sie vergossen unschuldiges Blut, das Blut ihrer Söhne und ihrer Töchter, welche sie den Götzen Kanaans opferten; und das Land wurde durch Blut entweiht.
39 Tisztátalanokká lettek tetteik által s paráználkodtak cselekedeteikkel.
Und sie verunreinigten sich durch ihre Werke und hurten durch ihre Handlungen.
40 És föllobbant az Örökkévaló haragja népe ellen, s megútálta birtokát;
Da entbrannte der Zorn Jehovas wider sein Volk, und er verabscheute sein Erbteil;
41 adta őket nemzetek kezébe, s uralkodtak rajtuk gyülölőik,
Und er gab sie in die Hand der Nationen, und ihre Hasser herrschten über sie;
42 szorították őket ellenségeik s megalázkodtak kezök alatt.
Und ihre Feinde bedrückten sie, und sie wurden gebeugt unter ihre Hand.
43 Sok ízben mentette meg őket, de ők engedetlenkedtek öntanácsuk szerint s összeroskadtak bűnükben.
Oftmals errettete er sie; sie aber waren widerspenstig in ihren Anschlägen, [Eig. in ihrem Ratschlag] und sie sanken hin durch ihre Ungerechtigkeit.
44 De látta szorultságukat, midőn meghallotta fohászukat;
Und er sah an ihre Bedrängnis, wenn er ihr Schreien hörte;
45 s megemlékezett számukra szövetségéről és sajnálkozott kegyeinek bősége szerint,
Und er gedachte ihnen seinen Bund, und es reute ihn nach der Größe seiner Güte. [Eig. der Menge seiner Gütigkeiten]
46 s adta őket irgalomra mind a foglyulejtőik előtt.
Und er ließ sie Erbarmen finden vor allen, die sie gefangen weggeführt hatten.
47 Segíts meg minket, Örökkévaló, Istenünk, s gyűjts össze a nemzetek közül, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel!
Rette uns, Jehova, unser Gott, und sammle uns aus den Nationen, daß wir deinen heiligen Namen preisen, daß wir uns rühmen deines Lobes!
48 Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől fogva örökké. S mondja az egész nép: Ámen! Hallelúja!
Gepriesen sei Jehova, der Gott Israels, von Ewigkeit zu Ewigkeit! Und alles Volk sage: Amen! Lobet Jehova! [Hallelujah!]
