Zsoltárok 106
1 Hallelúja! Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
Praise ye Yah, Give ye thanks to Yahweh—For he is good, For age-abiding, is his lovingkindness.
2 Ki mondhatja el az Örökkévaló hatalmas tetteit, hirdetheti minden dicséretét?
Who can relate the mighty deeds of Yahweh? can cause to be heard, all his praise?
3 Boldogok, akik megőrzik a jogot, aki igazságot mível minden időben.
How happy! They who observe justice, He that executeth righteousness at all times.
4 Emlékezzél reám, Örökkévaló, a néped iránt való kedvességgel, gondolj reám a te segítségeddel,
Remember me, O Yahweh, when thou acceptest thy people, Visit me, with thy salvation;
5 hogy láthassam választottaid jólétét, hogy örüljek nemzeted örömén, hogy dicsekedjem birtokoddal együtt.
That I may look upon the welfare of thy chosen ones, That I may rejoice in the joy of thy nation, That I may glory, with thine inheritance.
6 Vétkeztünk, őseinkkel együtt, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk.
We have sinned—with our fathers, We have acted perversely, we have committed lawlessness;
7 Őseink Egyiptomban nem fogták föl csodatetteidet, nem emlékeztek kegyeid bőségére s engedetlenkedtek a tenger mellett, a nádastengernél.
Our fathers, in Egypt, understood not thy wonders, They remembered not the abounding of thy lovingkindnesses, but rebelled by the sea—at the Red Sea.
8 Megsegítette őket neve kedvéért, hogy tudassa hatalmát.
Yet he saved them, for the sake of his Name, to make known his mighty power;
9 Megdorgálta a nádastengert és kiszáradt s vezette őket mélységekben, akár a pusztában.
So he rebuked the Red Sea, and it dried up, And he led them through deeps, as pasture-land;
10 Megsegítette őket gyülölőnek kezéből, megváltotta őket ellenségnek kezéből;
And saved them from the hand of one full of hatred, And redeemed them out of the hand of the foe;
11 vizek borították be szorongatóikat, egy sem maradt meg közülök.
So the waters covered their adversaries, Not one from among them, was left.
12 És hittek szavaiban, énekelték dicséretét.
They believed therefore in his words, They sang his praise.
13 Hamar felejtették el tetteit, nem várták be határozatát:
Soon forgat they his works, —They waited not for his counsel;
14 vágygyal vágyakoztak a pusztában, s megkísértették Istent a sivatagban;
But lusted a lust in the desert, and tested GOD in the waste.
15 meg is adta nekik kérésöket, de soványságot bocsátott lelkökre.
So he gave them their request, but sent leanness into their soul.
16 Felbuzdúltak Mózes ellen a táborban, Áron, az Örökkévaló szentje ellen.
And they became jealous of Moses in the camp, —of Aaron the holy one of Yahweh;
17 Megnyílt a föld s elnyelte Dátánt, s befödte Abírám községét;
The earth opened and engulfed Dathan, and covered up the assembly of Abiram;
18 tűz égett községük között, láng lobbasztotta el a gonoszokat.
Then was kindled a fire in their assembly, —a flame, consumed the lawless ones.
19 készítettek borjút a Chórébnél, s leborultak öntött kép előtt.
They made a calf in Horeb, —and bowed down to a molten image;
20 Felcserélték dicsőségöket, képmásával ökörnek, füvet evőnek.
Thus changed they my glory, for the similitude of an ox that eateth grass.
21 Elfelejtették Istent, segítőjüket, ki nagyokat mívelt Egyiptomban,
They forgat GOD their saviour, who had done great things in Egypt:
22 csodás tetteket Chám földjén, félelmeteseket a nádastenger mellett.
Wonders in the land of Ham, Terrible things by the Red Sea.
23 Kimondta, hogy megsemmisíti őket, hacsak Mózes az ő választottja nem áll a résben előtte, hogy elfordítsa hevét, nehogy rontson.
Then would he have bidden to destroy them, —had not Moses his chosen, stood in the breach before him, To turn back his wrath from destroying.
24 Megvetették a gyönyörűséges országot, nem hittek igéjének;
And they refused the delightful land, They believed not his word;
25 zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Örökkévaló szavára.
But murmured in their tents, —They hearkened not unto the voice of Yahweh.
26 Akkor kezet emelt felőlük, hogy elejti őket a pusztában,
So he lifted up his hand unto them, that he would let them fall in the desert;
27 s hogy magzatukat a nemzetek közé ejti, s hogy szétszórja őket az országokban.
And would disperse their seed among the nations, and would scatter them throughout the lands.
28 Csatlakoztak Báal-Peórhoz és ették halottaknak áldozatait;
Yet they let themselves be bound to Baal-peor, —and did eat sacrifices to the dead:
29 bosszantották cselekedeteikkel és csapás tört ki köztük.
So they provoked to anger by their doings, and a plague, made a breach among them.
30 Akkor odaállt Pínechász s ítéletet tett és elállt a csapás;
Then stood up Phinehas, and interposed, and stayed was the plague:
31 betudatott az neki igazságul nemzedékre meg nemzedékre örökké.
So it was counted unto him, for righteousness, To generation after generation, unto times age abiding.
32 Megharagították a pörlekedés vizénél, s rosszul járt Mózes ő miattuk,
And they provoked by the waters of Meribah, —And it fared ill with Moses, for their sakes;
33 mert engedetlenkedtek szelleme iránt, s elszólta magát ajkaival.
For they embittered his spirit, and he spake rashly with his lips.
34 Nem semmisítették meg a népeket, melyeket mondott nekik az Örökkévaló;
They destroyed not the peoples of which Yahweh had spoken to them;
35 hanem összevegyültek a nemzetekkel s eltanulták tetteiket.
But had fellowship with the nations, and learned their doings;
36 Szolgálták bálványaikat, úgy hogy tőrül lettek nekik;
Yea they served their idols, and they became to them a snare:
37 áldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.
Yea they sacrificed their sons and their daughters to mischievous demons;
38 Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket áldoztak Kanaán bálványainak, úgy hogy fertőzötté lett az ország a vérbűntől.
And poured out innocent blood, the blood of their sons and their daughters, whom they sacrificed to the idols of Canaan, And the land was polluted with blood-shed;
39 Tisztátalanokká lettek tetteik által s paráználkodtak cselekedeteikkel.
And they became unclean by their works, and became unchaste in their doings.
40 És föllobbant az Örökkévaló haragja népe ellen, s megútálta birtokát;
Then was kindled the anger of Yahweh with his people, and he abhorred his own inheritance.
41 adta őket nemzetek kezébe, s uralkodtak rajtuk gyülölőik,
So he delivered them up into the hand of the nations, And they who hated them, had dominion over them;
42 szorították őket ellenségeik s megalázkodtak kezök alatt.
And their enemies oppressed them, And they were bowed down under their hand.
43 Sok ízben mentette meg őket, de ők engedetlenkedtek öntanácsuk szerint s összeroskadtak bűnükben.
Many times, did he rescue them, —But, they, rebelled by their counsel, and sank low in their iniquity.
44 De látta szorultságukat, midőn meghallotta fohászukat;
Then looked he on the distress which befell them, —when he heard their loud cry;
45 s megemlékezett számukra szövetségéről és sajnálkozott kegyeinek bősége szerint,
Then remembered he, for them, his covenant, and was moved to pity, according to the abounding of his lovingkindnesses;
46 s adta őket irgalomra mind a foglyulejtőik előtt.
And granted them compassion before all their captors.
47 Segíts meg minket, Örökkévaló, Istenünk, s gyűjts össze a nemzetek közül, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel!
Save us, O Yahweh our God, and gather us from among the nations, That we may give thanks unto thy holy Name, That we may triumph aloud in thy praise.
48 Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől fogva örökké. S mondja az egész nép: Ámen! Hallelúja!
Blessed be Yahweh, God of Israel, from one age even unto another, And all the people, shall say, Amen! Praise ye Yah!
