Zsoltárok 106
1 Hallelúja! Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
Halleluja! Lov Herren, thi han er god, thi hans miskundhed varer evindelig!
2 Ki mondhatja el az Örökkévaló hatalmas tetteit, hirdetheti minden dicséretét?
Hvo kan opregne Herrens vældige gerninger, finde ord til at kundgøre al hans pris?
3 Boldogok, akik megőrzik a jogot, aki igazságot mível minden időben.
Salige de, der holder på ret, som altid øver retfærdighed!
4 Emlékezzél reám, Örökkévaló, a néped iránt való kedvességgel, gondolj reám a te segítségeddel,
Husk os, Herre, når dit folk finder nåde, lad os få godt af din frelse,
5 hogy láthassam választottaid jólétét, hogy örüljek nemzeted örömén, hogy dicsekedjem birtokoddal együtt.
at vi må se dine udvalgtes lykke, glæde os ved dit folks glæde og med din arvelod prise vor lykke!
6 Vétkeztünk, őseinkkel együtt, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk.
Vi syndede som vore Fædre, handlede ilde og gudløst.
7 Őseink Egyiptomban nem fogták föl csodatetteidet, nem emlékeztek kegyeid bőségére s engedetlenkedtek a tenger mellett, a nádastengernél.
Vore Fædre i Ægypten ænsede ej dine Undere, kom ikke din store Miskundhed i Hu, stod den Højeste imod ved det røde Hav.
8 Megsegítette őket neve kedvéért, hogy tudassa hatalmát.
Dog frelste han dem for sit Navns Skyld, for at gøre sin Vælde kendt;
9 Megdorgálta a nádastengert és kiszáradt s vezette őket mélységekben, akár a pusztában.
han trued det røde Hav, og det tørrede ud, han førte dem gennem Dybet som gennem en Ørk;
10 Megsegítette őket gyülölőnek kezéből, megváltotta őket ellenségnek kezéből;
han fried dem af deres Avindsmænds Hånd og udløste dem fra Fjendens Hånd;
11 vizek borították be szorongatóikat, egy sem maradt meg közülök.
Vandet skjulte dem, som trængte dem, ikke een blev tilbage af dem;
12 És hittek szavaiban, énekelték dicséretét.
da troede de på hans Ord og kvad en Sang til hans Pris.
13 Hamar felejtették el tetteit, nem várták be határozatát:
Men de glemte snart hans Gerninger, biede ej på hans Råd;
14 vágygyal vágyakoztak a pusztában, s megkísértették Istent a sivatagban;
de grebes af Attrå i Ørkenen, i Ødemarken fristed de Gud;
15 meg is adta nekik kérésöket, de soványságot bocsátott lelkökre.
så gav han dem det, de kræved og sendte dem Lede i Sjælen.
16 Felbuzdúltak Mózes ellen a táborban, Áron, az Örökkévaló szentje ellen.
De bar Avind mod Moses i Lejren, mod Aron, HERRENs hellige;
17 Megnyílt a föld s elnyelte Dátánt, s befödte Abírám községét;
Jorden åbned sig, slugte Datan, lukked sig over Abirams Flok;
18 tűz égett községük között, láng lobbasztotta el a gonoszokat.
Ilden rasede i deres Flok, Luen brændte de gudløse op.
19 készítettek borjút a Chórébnél, s leborultak öntött kép előtt.
De lavede en Kalv ved Horeb og tilbad det støbte Billed;
20 Felcserélték dicsőségöket, képmásával ökörnek, füvet evőnek.
de byttede deres Herlighed bort for et Billed af en Okse, hvis Føde er Græs;
21 Elfelejtették Istent, segítőjüket, ki nagyokat mívelt Egyiptomban,
de glemte Gud, deres Frelser, som øvede store Ting i Ægypten,
22 csodás tetteket Chám földjén, félelmeteseket a nádastenger mellett.
Undere i Kamiternes Land, frygtelige Ting ved det røde Hav.
23 Kimondta, hogy megsemmisíti őket, hacsak Mózes az ő választottja nem áll a résben előtte, hogy elfordítsa hevét, nehogy rontson.
Da tænkte han på at udrydde dem, men Moses, hans udvalgte Mand, stilled sig i Gabet for hans Åsyn for at hindre, at hans Vrede lagde øde.
24 Megvetették a gyönyörűséges országot, nem hittek igéjének;
De vraged det yndige Land og troede ikke hans Ord,
25 zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Örökkévaló szavára.
men knurrede i deres Telte og hørte ikke på HERREN;
26 Akkor kezet emelt felőlük, hogy elejti őket a pusztában,
da løfted han Hånden og svor at lade dem falde i Ørkenen,
27 s hogy magzatukat a nemzetek közé ejti, s hogy szétszórja őket az országokban.
splitte deres Sæd blandt Folkene, sprede dem rundt i Landene.
28 Csatlakoztak Báal-Peórhoz és ették halottaknak áldozatait;
De holdt til med Ba'al-Peor og åd af de dødes Ofre;
29 bosszantották cselekedeteikkel és csapás tört ki köztük.
de krænked ham med deres Gerninger, og Plage brød løs iblandt dem.
30 Akkor odaállt Pínechász s ítéletet tett és elállt a csapás;
Da stod Pinehas frem og holdt Dom, og Plagen blev bragt til at standse,
31 betudatott az neki igazságul nemzedékre meg nemzedékre örökké.
og det regnedes ham til Retfærdighed fra Slægt til Slægt, evindelig.
32 Megharagították a pörlekedés vizénél, s rosszul járt Mózes ő miattuk,
De vakte hans Vrede ved Meribas Vand, og for deres Skyld gik det Moses ilde;
33 mert engedetlenkedtek szelleme iránt, s elszólta magát ajkaival.
thi de stod hans Ånd imod, og han talte uoverlagte Ord.
34 Nem semmisítették meg a népeket, melyeket mondott nekik az Örökkévaló;
De udryddede ikke de Folk, som HERREN havde sagt, de skulde,
35 hanem összevegyültek a nemzetekkel s eltanulták tetteiket.
med Hedninger blandede de sig og gjorde deres Gerninger efter;
36 Szolgálták bálványaikat, úgy hogy tőrül lettek nekik;
deres Gudebilleder dyrkede de, og disse blev dem en Snare;
37 áldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.
til Dæmonerne ofrede de, og det både Sønner og Døtre;
38 Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket áldoztak Kanaán bálványainak, úgy hogy fertőzötté lett az ország a vérbűntől.
de udgød uskyldigt Blod, deres Sønners og Døtres Blod, som de ofred til Kana'ans Guder, og Landet blev smittet ved Blod;
39 Tisztátalanokká lettek tetteik által s paráználkodtak cselekedeteikkel.
de blev urene ved deres Gerninger, bolede ved deres idrætter.
40 És föllobbant az Örökkévaló haragja népe ellen, s megútálta birtokát;
Da blev HERREN vred på sit Folk og væmmedes ved sin Arv;
41 adta őket nemzetek kezébe, s uralkodtak rajtuk gyülölőik,
han gav dem i Folkenes Hånd, deres Avindsmænd blev deres Herrer;
42 szorították őket ellenségeik s megalázkodtak kezök alatt.
deres Fjendervoldte dem Trængsel, de kuedes under deres Hånd.
43 Sok ízben mentette meg őket, de ők engedetlenkedtek öntanácsuk szerint s összeroskadtak bűnükben.
Han frelste dem Gang på Gang, men de stod egensindigt imod og sygnede hen i Brøden;
44 De látta szorultságukat, midőn meghallotta fohászukat;
dog så han til dem i Trængslen, så snart han hørte dem klage;
45 s megemlékezett számukra szövetségéről és sajnálkozott kegyeinek bősége szerint,
han kom sin Pagt i Hu og ynkedes efter sin store Miskundhed;
46 s adta őket irgalomra mind a foglyulejtőik előtt.
han lod dem finde Barmhjertighed hos alle, der tog dem til Fange.
47 Segíts meg minket, Örökkévaló, Istenünk, s gyűjts össze a nemzetek közül, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel!
Frels os, HERRE vor Gud, du samle os sammen fra Folkene, at vi må love dit hellige Navn, med Stolthed synge din Pris.
48 Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől fogva örökké. S mondja az egész nép: Ámen! Hallelúja!
Lovet være HERREN, Israels Gud, fra Evighed og til Evighed! Og alt Folket svare Amen!
