< Zsoltárok 105 >
1 Adjatok hálát az Örökkévalónak, szólítsátok nevét, tudassátok a népek közt cselekményeit!
Хвалите Господа; гласите име Његово; јављајте по народима дела Његова.
2 Énekeljetek neki, zengjetek neki, gondolkodjatok el mind az ő csodatettein!
Певајте Му и славите Га; казујте сва чудеса Његова.
3 Dicsekedjetek szent nevével; örüljön szíve az Örökkévaló keresőinek!
Хвалите се светим именом Његовим; нек се весели срце оних који траже Господа.
4 Keressétek föl az Örökkévalót és hatalmát, arczát keressétek mindig!
Тражите Господа и силу Његову, тражите лице Његово без престанка.
5 Emlékezzetek csodatetteiről, melyeket mívelt, csodajeleiről és szája ítéleteiről.
Памтите чудеса Његова која је учинио, знаке Његове и судове уста Његових.
6 Szolgájának Ábrahámnak magzatja ti, Jákób fiai, az ő kiválasztottjai!
Семе Аврамово слуге су Његове, синови Јаковљеви изабрани Његови.
7 Ő az Örökkévaló, a mi Istenünk, az egész földön vannak ítéletei.
Он је Господ Бог наш, по свој су земљи судови Његови.
8 Örökké megemlékezett szövetségéről, az igéről, melyet megparancsolt ezer nemzedékre,
Памти увек завет свој, реч, коју је дао на хиљаду колена.
9 melyet kötött Ábrahámmal, és Izsáknak tett esküjéről;
Шта је заветовао Авраму, и за шта се клео Исаку.
10 megállapította Jákóbnak törvényül, Izraélnek örök szövetségül;
То је поставио Јакову за закон, и Израиљу за завет вечни,
11 mondván: neked adom Kanaán országát, birtoktok osztályául!
Говорећи: Теби ћу дати земљу хананску у наследни део.
12 Midőn csekély számúak voltak, csak kevesen és benne tartózkodók:
Тада их још беше мало на број, беше их мало, и беху дошљаци.
13 akkor jártak nemzettől nemzethez, egyik királyságból más néphez.
Иђаху од народа до народа, из једног царства к другом племену.
14 Nem engedte embernek, hogy zsarolja őket, s megfenyített miattuk királyokat:
Не даде никоме да им науди, и караше за њих цареве:
15 ne nyúljatok fölkentjeimhez és prófétáimat ne bántsátok!
"Не дирајте у помазанике моје, и пророцима мојим не чините зла."
16 Éhséget szólított az országra, eltörte a kenyér minden pálczáját.
И пусти глад на ону земљу; и потре сав хлеб што је за храну.
17 Küldött előttük egy férfiút, rabszolgául adatott el József.
Посла пред њима човека; у робље продан би Јосиф.
18 Békóval sanyargatták lábát, vasba jutott a lelke,
Оковима стегоше ноге његове, гвожђе тишташе душу његову,
19 az időig, hogy bekövetkezett az igéje, az Örökkévaló szava megtisztította őt.
Док се стече реч његова, и реч Господња прослави га.
20 Küldött a király s feloldozta, népek uralkodója s kiszabadította.
Посла цар и одреши га; господар над народима, и пусти га.
21 Úrrá tette háza fölött és uralkodóvá minden vagyonán,
Постави га господарем над домом својим, и заповедником над свим што имаше.
22 hogy megköthesse nagyjait kedve szerint, és bölcscsé tegye véneit.
Да влада над кнезовима његовим по својој вољи, и старешине његове уразумљује.
23 És Egyiptomba jutott Izraél, s Jákób tartózkodott Chám földjén.
Тада дође Израиљ у Мисир, и Јаков се пресели у земљу Хамову.
24 S megszaporította népét nagyon és számosabbá tette szorongatóinál.
И намножи Бог народ свој и учини га јачег од непријатеља његових.
25 Átváltoztatta szívöket, hogy meggyűlöljék népét, hogy fondorkodjanak szolgái ellen.
Преврну се срце њихово те омрзнуше на народ Његов, и чинише лукавство слугама Његовим.
26 Küldte Mózest, az ő szolgáját, Áront, akit kiválasztott;
Посла Мојсија, слугу свог, Арона изабраника свог.
27 elvégezték köztük jeleinek dolgait meg csodákat Chám földjén.
Показаше међу њима чудотворну силу Његову и знаке Његове у земљи Хамовој.
28 Küldött sötétséget és sötét lett, s nem engedetlenkedtek igéje iránt.
Пусти мрак и замрачи, и не противише се речи Његовој.
29 Átváltoztatta vizeiket vérré s megölte halukat.
Претвори воду њихову у крв, и помори рибу њихову.
30 Hemzsegett országuk békáktól, királyaik szobáiban.
Провре земља њихова жабама, и клети царева њихових.
31 Szólt és jött gyülevész vad, férgek egész határukba.
Рече, и дођоше бубине, уши по свим крајевима њиховим.
32 Jégesőt adott nekik esőjük gyanánt, lobogó tüzet országukban;
Место дажда посла на њих град, живи огањ на земљу њихову.
33 elverte szőlőjüket és fügefájukat és összetörte határuk fáit.
И поби чокоте њихове и смокве њихове, и потре дрвета у крајевима њиховим.
34 Szólt és jött sáska, nyaló sáska szám nélkül,
Рече, и дођоше скакавци и гусенице небројене;
35 s megemésztett minden füvet országukban, s megemésztette földjük gyümölcsét.
И изједоше сву траву по земљи њиховој, и поједоше род у пољу њихову.
36 Megölt minden elsőszülöttet országukban, zsengéjét minden tehetségöknek.
И поби све првенце у земљи њиховој, првине сваког труда њиховог.
37 Erre kivonultatta őket ezüsttel és aranynyal, és törzsei közt nem volt gyöngélkedő.
Изведе Израиљце са сребром и златом, и не беше сустала у племенима њиховим.
38 Örült Egyiptom kivonultukon, mert rájuk esett rettegésük.
Обрадова се Мисир изласку њиховом, јер страх њихов беше на њ пао.
39 Kiterített felhőt takarónak, meg tüzet, hogy világítson éjjel.
Разастре им облак за покривач, и огањ да светли ноћу.
40 Kértek s hozott fürjet és égnek kenyérevel jóllakatta őket.
Молише, и посла им препелице, и хлебом их небеским храни.
41 Sziklát nyitott és vizek folytak, jártak a sivatagban folyamként.
Отвори камен и протече вода, реке протекоше по сувој пустињи.
42 Mert megemlékezett szent igéjéről Ábrahámhoz, az ő szolgájához.
Јер се опомињаше свете речи своје к Авраму, слузи свом.
43 És kivezette népét vígságban, ujjongásban kiválasztottjait;
И изведе народ свој у радости, избране своје у весељу.
44 adta nekik nemzetek országait, hogy elfoglalják népek fáradalmát:
И даде им земљу народа и труд туђинаца у наследство.
45 avégett, hogy megőrizzék törvényeit és megtartsák a tanait. Hallelúja!
Да би чували заповести Његове, и законе Његове пазили. Алилуја.