Zsoltárok 105
1 Adjatok hálát az Örökkévalónak, szólítsátok nevét, tudassátok a népek közt cselekményeit!
Yahweh Pakai kom a kipathu sei in aloupina samphong'un. Vannoi leiset mihemte jousen ipi abol ham heuhen,
2 Énekeljetek neki, zengjetek neki, gondolkodjatok el mind az ő csodatettein!
Aheng a la sauvin; henge avahchoila saovin. Athilbol kidangho hi mijouse seipeh'un,
3 Dicsekedjetek szent nevével; örüljön szíve az Örökkévaló keresőinek!
Amintheng hi domsang'un, nangho Yahweh Pakai chibai bohte jouse kipah'un,
4 Keressétek föl az Örökkévalót és hatalmát, arczát keressétek mindig!
Yahweh Pakai athahatna chu kholchil in phattin'in amachu hol'un,
5 Emlékezzetek csodatetteiről, melyeket mívelt, csodajeleiről és szája ítéleteiről.
datmo umtah tah atohdoh ho chuleh thilkidang abolho, athupeh eipeh hou,
6 Szolgájának Ábrahámnak magzatja ti, Jákób fiai, az ő kiválasztottjai!
nangho asoh Abraham chate ho, Jacob chilhah ho alhendoh sate ho, geldoh'un.
7 Ő az Örökkévaló, a mi Istenünk, az egész földön vannak ítéletei.
Amahi Yahweh Pakai, iPathen'u Elohim ahin, Ama thudih nahi gamsung jousea akimudoh sohkeijin
8 Örökké megemlékezett szövetségéről, az igéről, melyet megparancsolt ezer nemzedékre,
Amahi akitepna itihchan hijongleh dingjing ahin, khang sangkhat dinga ana kipehdoh na,
9 melyet kötött Ábrahámmal, és Izsáknak tett esküjéről;
Abraham toh anasem kitepna chuleh Issac kom a ana kihahselna,
10 megállapította Jákóbnak törvényül, Izraélnek örök szövetségül;
Aman Jacob kom ah Dan khat apen anasuhdet in, chuleh Israel mipite dinga beithei lou kitepna ana sem in:
11 mondván: neked adom Kanaán országát, birtoktok osztályául!
“Keiman Canaan gam kapehding nahi, nang dinga jatchombeh'a kapeh natouphadiu gamchu ahi” anati.
12 Midőn csekély számúak voltak, csak kevesen és benne tartózkodók:
Aman hichehi hon lhomcha ahipet'uva, Canaan gama kholjin hon lhomcha ahipet uva anasei ahi.
13 akkor jártak nemzettől nemzethez, egyik királyságból más néphez.
Amaho namkhat a kon a namkhat, leng gam khatna kona leng gam khat a akholjin pet'uva asei ahi.
14 Nem engedte embernek, hogy zsarolja őket, s megfenyített miattuk királyokat:
Aman koimacha anasuh genthei sahpon ahi. Aman amaho huhnan namdang lengho chu anagih'in ahi.
15 ne nyúljatok fölkentjeimhez és prófétáimat ne bántsátok!
“Kami lhentum hochu tongkha hih'un, chuleh kathemgao hojong tongkhahih'un,” anati.
16 Éhséget szólított az országra, eltörte a kenyér minden pálczáját.
Aman nehle chah hochu akhahtan'in Canaan gamah kel analhahsah'in ahi,
17 Küldött előttük egy férfiút, rabszolgául adatott el József.
hiti chun amaho masanga Egypt gammachun mikhat anasol masan ahi, amaho soh a anajoh Joseph chu ahi.
18 Békóval sanyargatták lábát, vasba jutott a lelke,
Amachu akengphang tenia thihkhao avouvin, angongchang'a thihkol a-opeh uve.
19 az időig, hogy bekövetkezett az igéje, az Örökkévaló szava megtisztította őt.
Amang lolhinna dinga thil ahung sodoh tokah'in Yahweh Pakai in Joseph chu ahina tahbeh hetdohna dingin ana patepmin ahi.
20 Küldött a király s feloldozta, népek uralkodója s kiszabadította.
Hichejou chun Pharoah'in amachu agakousah'in alhadohtai; Gamsung vaipopan songkul kotchu ahonpeh tai.
21 Úrrá tette háza fölött és uralkodóvá minden vagyonán,
Joseph chu lengpa insunga thil jouse chunga vaihom dingin apansahtan ahi. Hiti chun lengpa thil ho jouse chungah vaipon ahung pangtai.
22 hogy megköthesse nagyjait kedve szerint, és bölcscsé tegye véneit.
Hiti chun aman adei bang tah in lengpa noi a vaihom pipuiho chu avaihop in chule lengpa thumop lea pang ho chu ahil ji tai.
23 És Egyiptomba jutott Izraél, s Jákób tartózkodott Chám földjén.
Hi jouchun Israel chu Egypt gam alhungtan, Jacob chu Ham gamsunga chun gamchom mi hinan ana chengtan ahi.
24 S megszaporította népét nagyon és számosabbá tette szorongatóinál.
Yahweh Pakai in Israel mipite chu hapun'in apunsah tan hiti chun agalmite diuvin kichat aumleu tauvin ahi.
25 Átváltoztatta szívöket, hogy meggyűlöljék népét, hogy fondorkodjanak szolgái ellen.
Hichun Egypt te chu Israelte vetda dingin atildoh tan hijeh chun Yahweh Pakai mite dounan tohgon aneitauvin ahi.
26 Küldte Mózest, az ő szolgáját, Áront, akit kiválasztott;
Ahin Elohim Pathen nin asoh Mose chu ahinsol'in aman ana lhendoh Aaron chutoh asolthan ahi.
27 elvégezték köztük jeleinek dolgait meg csodákat Chám földjén.
Amanin Egypt mite dounan melchihna kidangtah chuleh datmo umtah tah Ham gamsunga anatongdoh lhonnin ahi.
28 Küldött sötétséget és sötét lett, s nem engedetlenkedtek igéje iránt.
Yahweh Pakai in Egypt chu mu anathimsah tan ahi. Ajeh chu amahon Yahweh Pakai thupeh Israelte soldoh dingchu ananom pouvin ahi.
29 Átváltoztatta vizeiket vérré s megölte halukat.
Aman twi thisan anasosah'in, ngaho dingin thina thei gu ahitan ahi.
30 Hemzsegett országuk békáktól, királyaik szobáiban.
Uphoh honjong agamsung'u alonvuh jengin lengpa lupna dansang jenga jong alhailut jengun ahi.
31 Szólt és jött gyülevész vad, férgek egész határukba.
Yahweh Pakai in thu aseileh thousiho Egypt mite chunga ahung chu'uvin, Egypt gam pumpi thousi vaibong'in alo jengin ahi.
32 Jégesőt adott nekik esőjük gyanánt, lobogó tüzet országukban;
Aman go khel in gel anajuhsah'in, keh in agamsung'u anasepchap jengin ahi.
33 elverte szőlőjüket és fügefájukat és összetörte határuk fáit.
Aman alengpithei uleh atheichang ujong asuhmangpeh'in athingphung houjong asatchap jengin ahi.
34 Szólt és jött sáska, nyaló sáska szám nélkül,
Aman thu aseileh khaokhote ahung kitollutnun khaokho noute jong simsenlou ahung kitollut tauvin ahi.
35 s megemésztett minden füvet országukban, s megemésztette földjük gyümölcsét.
Amahon gamsunga ado eng jouse anechai jengun, loulai a anche louhing jouse jong achaidoh jengun ahi.
36 Megölt minden elsőszülöttet országukban, zsengéjét minden tehetségöknek.
Hiche jouchun Aman Egypt te insung jousea chapa tahpen ho aban thapeh'in ahi. Hiti chun aki letsah pipen ule aki panapen hou asuhbei peh'in ahi.
37 Erre kivonultatta őket ezüsttel és aranynyal, és törzsei közt nem volt gyöngélkedő.
Yahweh Pakai in amite chu sana le dangka dimset pum in Egypt'a kon in ahin puidoh'in, Israel phungho lah'a khat chajong akipallhua aumpouvin ahi.
38 Örült Egyiptom kivonultukon, mert rájuk esett rettegésük.
Egypt miten nana kichat behseh jeh'un apotdoh uchu ana kipapi lheh jengun ahi.
39 Kiterített felhőt takarónak, meg tüzet, hogy világítson éjjel.
Yahweh Pakai in sunleh meilom akhu khum sah'in janleh meikong in asalvah peh'in ahi.
40 Kértek s hozott fürjet és égnek kenyérevel jóllakatta őket.
Amahon sa athum uleh vamim alhalutpeh'in a-oivana diuvin van changlhah mama chu anapen ahi.
41 Sziklát nyitott és vizek folytak, jártak a sivatagban folyamként.
Aman songpi chu ahomsah'in twi ahung kiphidoh sah'in gamchai lah'a vadung bangin alondonsah'un ahi.
42 Mert megemlékezett szent igéjéről Ábrahámhoz, az ő szolgájához.
Ajeh chu Aman asohpa Abraham kom a akitepna atheng chu ageldoh'in,
43 És kivezette népét vígságban, ujjongásban kiválasztottjait;
hijeh chun amite Egypt'a kon in amilhendoh chu kipah tah'in ahin puidoh'in ahi.
44 adta nekik nemzetek országait, hogy elfoglalják népek fáradalmát:
Aman gamsung mite Elohim Pathen helou chitin namtinte chenna chu alahpeh'in Ama mite hochu apen, hiti chun amahon mi tusa chang ga hochu aki-at'un ahi.
45 avégett, hogy megőrizzék törvényeit és megtartsák a tanait. Hallelúja!
Hitiho jouse anachelhah sahchu amahon a Dan thupeh leh athuhil ho dungjui a achon nadiu adeijeh ahi. Yahweh Pakai chu thangvah'in umhen!
