Zsoltárok 104
1 Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Örökkévaló, én Istenem, felette nagy vagy, fenséget és díszt öltöttél.
Bonga iNkosi, mphefumulo wami. Nkosi Nkulunkulu wami, umkhulu kakhulu; wembethe ubukhosi lodumo.
2 Világosságba burkolózik, mint palástba, kiterjeszti az eget, mint a szőnyeget.
Ozembesa ngokukhanya njengesembatho, owendlala amazulu njengekhetheni.
3 Aki vizekben gerendázta emeleteit, aki fellegeket tesz szekerévé, aki jár a szélnek szárnyain.
Owabeka imijabo yamakamelo akhe aphezulu emanzini, owenza amayezi abe yinqola yakhe, ohamba phezu kwempiko zomoya.
4 Szeleket tesz követeivé, szolgáivá lobogó tüzet.
Owenza izingilosi zakhe zibe yimimoya, izinceku zakhe zibe ngumlilo olamalangabi.
5 Talapzataira alapította a földet, hogy meg ne inogjon mindörökké.
Wamisa umhlaba phezu kwezisekelo zawo, kawuyikuzanyazanyiswa phakade laphakade.
6 Vízárral, mint ruhával takartad be, a hegyeken vizek állnak;
Wawugubuzela ngokujula njengesembatho; amanzi ema phezu kwezintaba.
7 dorgálásodtól megfutamodnak, dörgésed hangjától szétsietnek –
Ekukhuzeni kwakho abaleka; elizwini lokuduma kwakho aphangisa asuka;
8 felemelkednek hegyek, alá sülyednek síkságok – arra a helyre, melyet alapítottál nekik.
- zenyuka izintaba, zehla izihotsha - endaweni owawuwamisele wona.
9 Határt vetettél, hogy át ne lépjék, hogy újra be ne borítsák a földet.
Wamisa umngcele angewudlule, kawayikubuya agubuzele umhlaba.
10 Aki forrásokat bocsát a völgyekbe, hegyek között folynak.
Othumela imithombo ezihotsheni, yahamba phakathi kwezintaba.
11 Itatják minden vadját a mezőnek, vadszamarak a szomjukat oltják.
Yanathisa yonke inyamazana yeganga, obabhemi beganga bacitsha ukoma kwabo.
12 Fölöttük lakozik az ég madara, a lombok közül hangot hallatnak.
Inyoni zamazulu zakhela emaceleni ayo, zizwakalisa ilizwi ziphakathi kwezingatsha.
13 Megitatja a hegyeket emeleteiből, műveid gyümölcséből jóllakik a föld.
Uthelela izintaba esemakamelweni akhe aphezulu; umhlaba usuthiswa ngesithelo semisebenzi yakho.
14 Füvet sarjaszt a baromnak, meg növényt az ember munkája által, előhozván kenyeret a földből,
Umilisela izifuyo utshani, lemibhida yokusiza umuntu, ukuveza ukudla emhlabathini,
15 és bort, mely örvendezteti halandónak szívét, fénylővé tevén az arczot olajtól, a kenyér pedig erősíti a halandónak szívét.
lewayini elithokozisa inhliziyo yomuntu, ukwenza ubuso bukhanye ngamafutha, lesinkwa esiqinisa inhliziyo yomuntu.
16 Jóllaknak az Örökkévaló fái, Libánonnak czédrusai, melyeket ültetett;
Ziyasutha izihlahla zeNkosi, imisedari yeLebhanoni eyayihlanyelayo.
17 ahol madarak fészkelnek, a gólya – cziprusfák a háza.
Lapho inyoni ezakhela khona izidleke; ingabuzane, izihlahla zefiri ziyindlu yalo.
18 A magas hegyek a zergéknek valók, a sziklák menedékül a hegyi nyulaknak.
Intaba eziphakemeyo zingezamagogo, amadwala ayisiphephelo sezimbila.
19 Teremtette a holdat ünnepek számára, a nap ismeri lementét;
Inyanga wayenzela izikhathi ezimisiweyo; ilanga liyazi ukutshona kwalo.
20 szerzesz sötétséget s lészen éjszaka, akkor mozog minden vadja az erdőnek.
Wenza umnyama, kube sebusuku, phakathi kwabo kuphume yonke inyamazana yehlathi.
21 Fiatal oroszlánok ordítanak ragadmányért, így kérvén Istentől eledelöket.
Izilwane ezintsha zibhongela impango, lokudinga ukudla kwazo kuNkulunkulu.
22 Felsüt a nap visszahúzódnak és tanyáikba heverednek.
Ilanga liphuma, zibuthane, zilale ezikhundleni zazo.
23 Dolgára kimegy az ember és munkájára egész estig.
Umuntu uphuma aye emsebenzini wakhe lemtshikatshikeni wakhe kuze kuhlwe.
24 Mily számosak a te műveid, Örökkévaló! Mindnyáját bölcseséggel teremtetted, telve van a föld szerzeményeddel.
Minengi kangakanani imisebenzi yakho, Nkosi! Yonke uyenze ngenhlakanipho; umhlaba ugcwele inotho yakho.
25 Emitt a tenger, nagy és széles határú: ott van csúszó-mászó és száma sincs, kicsiny állatok nagyokkal együtt.
Lolulwandle olukhulu lolubanzi ngezinhlangothi, lapho okulezihuquzelayo khona ezingelakubalwa, izinto eziphilayo ezincinyane kanye lezinkulu.
26 Ott hajók járnak, a leviátán, melyet alkottál, hogy játszadozzon abban.
Kuhamba khona imikhumbi, uLeviyathani owambumbela ukuthi adlale kulo.
27 Mindnyájan hozzád reménykednek, hogy megadjad eledelöket a maga idején. –
Zonke lezi zilindele kuwe, ukuthi uzinike ukudla kwazo ngesikhathi sazo.
28 Adsz nekik szedegetnek; megnyitod kezedet: megtelnek jóval.
Uyazinika, zibuthe; uvula isandla sakho, zisuthe okuhle.
29 Elrejted arczodat: megrémülnek; visszavonod leheletüket: kimúlnak s porukhoz térnek vissza.
Ufihla ubuso bakho, zikhathazeke; ususa umoya wazo, zife, zibuyele ethulini lwazo.
30 Kibocsátod leheletedet: megteremtetnek; így újítod meg a föld színét.
Uthumela umoya wakho, zidalwe; wenze bube butsha ubuso bomhlaba.
31 Legyen az Örökkévaló dicsősége örökre, örüljön az Örökkévaló az ő művein!
Udumo lweNkosi kalume kuze kube nininini; iNkosi kayithokoze ngemisebenzi yayo.
32 Aki letekintett a földre s az megrengett, megérinti a hegyeket és füstölögnek.
Ikhangela umhlaba, uthuthumele; ithinta izintaba, zithunqe.
33 Hadd énekelek az Örökkévalónak életemben, hadd zengek Istenemnek, amíg vagyok!
Ngizahlabelela iNkosi ngisaphila; ngizahlabelela indumiso kuNkulunkulu wami nxa ngisekhona.
34 Legyen kellemes neki beszédem; én örüljek az Örökkévalóban.
Ukuzindla kwami ngaye kuzakuba mnandi; mina ngizathokoza eNkosini.
35 Veszszenek a vétkesek a földről, s gonoszok ne legyenek többé! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Halleluja!
Izoni kaziqedwe emhlabeni, kungabe kusaba khona ababi. Bonga iNkosi, mphefumulo wami. Dumisani iNkosi!
