Zsoltárok 104
1 Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Örökkévaló, én Istenem, felette nagy vagy, fenséget és díszt öltöttél.
Kaksakin LEUM GOD, O ngunik. O LEUM GOD luk, kom fulatlana! Kom nuknukyang ke sunak ac wolana.
2 Világosságba burkolózik, mint palástba, kiterjeszti az eget, mint a szőnyeget.
Kom afinkomi ke kalem. Kom laknelik kusrao oana sie lohm nuknuk,
3 Aki vizekben gerendázta emeleteit, aki fellegeket tesz szekerévé, aki jár a szélnek szárnyain.
Ac musaela nien muta fulat lom fin kof uh lucng liki kusrao. Kom orekmakin pukunyeng uh oana chariot nutum Ac kasrusr fin eng uh.
4 Szeleket tesz követeivé, szolgáivá lobogó tüzet.
Kom oru tuh eng uh in mwe utuk kas lom, Ac sarmelik lun sarom uh oana mwet kulansap lom.
5 Talapzataira alapította a földet, hogy meg ne inogjon mindörökké.
Kom oakiya faclu fin pwelung ku la — Ac fah tiana mukuikui.
6 Vízárral, mint ruhával takartad be, a hegyeken vizek állnak;
Kom filiya meoa uh fac oana sie nuknuk, Ac kof uh afinya eol uh.
7 dorgálásodtól megfutamodnak, dörgésed hangjától szétsietnek –
Ke kai lom, kof uh kaingelik, Ac ke pusren sap lom, elos sa na kaing.
8 felemelkednek hegyek, alá sülyednek síkságok – arra a helyre, melyet alapítottál nekik.
Kof uh sororla fineol uh me nu infahlfal uh, Nu yen kom orala nu selos.
9 Határt vetettél, hogy át ne lépjék, hogy újra be ne borítsák a földet.
Kom oakiya sie masrol ma elos tia ku in alukela, Tuh elos in tia sifil afinya faclu.
10 Aki forrásokat bocsát a völgyekbe, hegyek között folynak.
Kom oru tuh infacl srisrik in sororma infahlfal uh, Ac infacl lulap in ut inmasrlon inging uh.
11 Itatják minden vadját a mezőnek, vadszamarak a szomjukat oltják.
Kof inge orala mwe nim nimen kosro nukewa inimae, Ac kosro donkey nimnim we ac tila malu.
12 Fölöttük lakozik az ég madara, a lombok közül hangot hallatnak.
Won yen engyeng uh elos oru ahng lalos Ac on ulun sak sisken infacl.
13 Megitatja a hegyeket emeleteiből, műveid gyümölcséből jóllakik a föld.
Kom supwama af inkusrao me nu fineol uh, Ac faclu sessesla ke mwe insewowo sum me.
14 Füvet sarjaszt a baromnak, meg növényt az ember munkája által, előhozván kenyeret a földből,
Kom akkapye mah nu sin cow uh, Ac sacn nu sin mwet uh Tuh elos in yukwiya ac konauk mongo nalos kac,
15 és bort, mely örvendezteti halandónak szívét, fénylővé tevén az arczot olajtól, a kenyér pedig erősíti a halandónak szívét.
Ac in orala wain in akenganyalos, Ac oil in olive tuh in mwe akmusra, Ac mwe mongo in sang ku nu sin mwet.
16 Jóllaknak az Örökkévaló fái, Libánonnak czédrusai, melyeket ültetett;
Yokna af in aksroksrokye sak cedar ke inging Lebanon — Sak sunun LEUM GOD, ma El sifacna yukwiya.
17 ahol madarak fészkelnek, a gólya – cziprusfák a háza.
Won elos orek ahng lalos olo, Won stork elos oru ahng lalos ulun sak fir.
18 A magas hegyek a zergéknek valók, a sziklák menedékül a hegyi nyulaknak.
Nani lemnak elos muta fineol fulat, Ac kosro coney elos wikwik ye fulu uh.
19 Teremtette a holdat ünnepek számára, a nap ismeri lementét;
Kom orala tuh malem uh in mwe akilen kais sie malem; Ac faht uh etu na pacl in tili la.
20 szerzesz sötétséget s lészen éjszaka, akkor mozog minden vadja az erdőnek.
Kom orala fong, na ke pacl lohsr Kosro lemnak ac oatume.
21 Fiatal oroszlánok ordítanak ragadmányért, így kérvén Istentől eledelöket.
Lion fusr elos ngutngut ke elos forfor In suk ma nalos su God El akoo nu selos.
22 Felsüt a nap visszahúzódnak és tanyáikba heverednek.
Na ke faht uh takak, elos ac folokla Ac ona ke luf lalos.
23 Dolgára kimegy az ember és munkájára egész estig.
Mwet uh ac som nu ke orekma lalos Ac elos ac orekma nwe ke ekela.
24 Mily számosak a te műveid, Örökkévaló! Mindnyáját bölcseséggel teremtetted, telve van a föld szerzeményeddel.
LEUM GOD, puslana ma kom orala! Ke lalmwetmet lom kom orala ma inge nukewa! Faclu sessesla ke ma kom orala.
25 Emitt a tenger, nagy és széles határú: ott van csúszó-mászó és száma sincs, kicsiny állatok nagyokkal együtt.
Meoa uh pa ingo, yohk ac sralap, Yen kain in ma moul puspis muta we — Kewana ma yohk ac ma srihk.
26 Ott hajók járnak, a leviátán, melyet alkottál, hogy játszadozzon abban.
Oak palang uh kasrusr fac, Ac Leviathan, wet lulap soko ma kom orala, el srital we.
27 Mindnyájan hozzád reménykednek, hogy megadjad eledelöket a maga idején. –
Ma inge nukewa elos filiya lulalfongi lalos in kom Tuh kom fah sang mwe mongo nalos ke pacl fal.
28 Adsz nekik szedegetnek; megnyitod kezedet: megtelnek jóval.
Kom sang ma nalos ac elos mongo kac, Kom kitalos ac elos kihpkin.
29 Elrejted arczodat: megrémülnek; visszavonod leheletüket: kimúlnak s porukhoz térnek vissza.
Ke pacl kom ngetla lukelos, elos sangeng; Ke kom tulokinya momong lom lukelos, elos misa Ac folokla nu ke kutkut ma elos orekla kac.
30 Kibocsátod leheletedet: megteremtetnek; így újítod meg a föld színét.
Tuh ke kom sang ngunum, elos orekla ma moul; Kom sang moul sasu nu fin fohk uh.
31 Legyen az Örökkévaló dicsősége örökre, örüljön az Örökkévaló az ő művein!
Lela wolana lun LEUM GOD in oan ma pahtpat! Lela tuh LEUM GOD Elan engan ke ma El orala!
32 Aki letekintett a földre s az megrengett, megérinti a hegyeket és füstölögnek.
El ngetang nu ke faclu, na faclu rarrar; El kahlye fineol uh, na fosryak.
33 Hadd énekelek az Örökkévalónak életemben, hadd zengek Istenemnek, amíg vagyok!
Nga fah on nu sin LEUM GOD ke moul luk nufon; Nga fah onkakin on in kaksak nu sin God luk ke lusenna moul luk.
34 Legyen kellemes neki beszédem; én örüljek az Örökkévalóban.
Finsrak tuh on luk in mwe akinsewowoyal, Mweyen engan luk tuku sel me.
35 Veszszenek a vétkesek a földről, s gonoszok ne legyenek többé! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Halleluja!
Lela tuh mwet koluk in kunausyukla liki faclu. Lela elos in wanginla nwe tok. Kaksakin LEUM GOD, O ngunik! Kaksakin LEUM GOD!
