Zsoltárok 104
1 Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Örökkévaló, én Istenem, felette nagy vagy, fenséget és díszt öltöttél.
Bless the LORD, my soul. The LORD, my God, you are very great. You are clothed with splendor and majesty.
2 Világosságba burkolózik, mint palástba, kiterjeszti az eget, mint a szőnyeget.
He covers himself with light as with a garment. He stretches out the heavens like a curtain.
3 Aki vizekben gerendázta emeleteit, aki fellegeket tesz szekerévé, aki jár a szélnek szárnyain.
He lays the beams of his chambers in the waters. He makes the clouds his chariot. He walks on the wings of the wind.
4 Szeleket tesz követeivé, szolgáivá lobogó tüzet.
He makes his angels winds, and his servants flames of fire.
5 Talapzataira alapította a földet, hogy meg ne inogjon mindörökké.
He laid the foundations of the earth, that it should not be moved forever and ever.
6 Vízárral, mint ruhával takartad be, a hegyeken vizek állnak;
You covered it with the deep as with a cloak. The waters stood above the mountains.
7 dorgálásodtól megfutamodnak, dörgésed hangjától szétsietnek –
At your rebuke they fled. At the voice of your thunder they hurried away.
8 felemelkednek hegyek, alá sülyednek síkságok – arra a helyre, melyet alapítottál nekik.
The mountains rose, the valleys sank down, to the place which you had assigned to them.
9 Határt vetettél, hogy át ne lépjék, hogy újra be ne borítsák a földet.
You have set a boundary that they may not pass over; that they do not turn again to cover the earth.
10 Aki forrásokat bocsát a völgyekbe, hegyek között folynak.
He sends forth springs into the valleys. They run among the mountains.
11 Itatják minden vadját a mezőnek, vadszamarak a szomjukat oltják.
They give drink to every animal of the field. The wild donkeys quench their thirst.
12 Fölöttük lakozik az ég madara, a lombok közül hangot hallatnak.
The birds of the sky nest by them; among the branches they give forth a sound.
13 Megitatja a hegyeket emeleteiből, műveid gyümölcséből jóllakik a föld.
He waters the mountains from his chambers. The earth is filled with the fruit of your works.
14 Füvet sarjaszt a baromnak, meg növényt az ember munkája által, előhozván kenyeret a földből,
He causes the grass to grow for the livestock, and plants for man to cultivate, that he may bring forth food out of the earth:
15 és bort, mely örvendezteti halandónak szívét, fénylővé tevén az arczot olajtól, a kenyér pedig erősíti a halandónak szívét.
wine that makes glad the heart of man, oil to make his face to shine, and bread that strengthens man's heart.
16 Jóllaknak az Örökkévaló fái, Libánonnak czédrusai, melyeket ültetett;
The LORD's trees are well watered, the cedars of Lebanon, which he has planted;
17 ahol madarak fészkelnek, a gólya – cziprusfák a háza.
where the birds make their nests. The stork makes its home in the fir trees.
18 A magas hegyek a zergéknek valók, a sziklák menedékül a hegyi nyulaknak.
The high mountains are for the wild goats. The rocks are a refuge for the rock badgers.
19 Teremtette a holdat ünnepek számára, a nap ismeri lementét;
He appointed the moon for seasons. The sun knows when to set.
20 szerzesz sötétséget s lészen éjszaka, akkor mozog minden vadja az erdőnek.
You make darkness, and it is night, in which all the animals of the forest prowl.
21 Fiatal oroszlánok ordítanak ragadmányért, így kérvén Istentől eledelöket.
The young lions roar after their prey, and seek their food from God.
22 Felsüt a nap visszahúzódnak és tanyáikba heverednek.
The sun rises, and they steal away, and lie down in their dens.
23 Dolgára kimegy az ember és munkájára egész estig.
Man goes forth to his work, to his labor until the evening.
24 Mily számosak a te műveid, Örökkévaló! Mindnyáját bölcseséggel teremtetted, telve van a föld szerzeményeddel.
LORD, how many are your works. In wisdom have you made them all. The earth is full of your riches.
25 Emitt a tenger, nagy és széles határú: ott van csúszó-mászó és száma sincs, kicsiny állatok nagyokkal együtt.
There is the sea, great and wide, in which are innumerable living things, both small and large animals.
26 Ott hajók járnak, a leviátán, melyet alkottál, hogy játszadozzon abban.
There the ships go, and leviathan, whom you formed to play there.
27 Mindnyájan hozzád reménykednek, hogy megadjad eledelöket a maga idején. –
All of them look to you to give them their food at the proper time.
28 Adsz nekik szedegetnek; megnyitod kezedet: megtelnek jóval.
You give to them; they gather. You open your hand; they are satisfied with good.
29 Elrejted arczodat: megrémülnek; visszavonod leheletüket: kimúlnak s porukhoz térnek vissza.
You hide your face: they are troubled; you take away their breath: they die, and return to the dust.
30 Kibocsátod leheletedet: megteremtetnek; így újítod meg a föld színét.
You send forth your Ruach: they are created. You renew the face of the ground.
31 Legyen az Örökkévaló dicsősége örökre, örüljön az Örökkévaló az ő művein!
Let the glory of the LORD endure forever. Let the LORD rejoice in his works.
32 Aki letekintett a földre s az megrengett, megérinti a hegyeket és füstölögnek.
He looks at the earth, and it trembles. He touches the mountains, and they smoke.
33 Hadd énekelek az Örökkévalónak életemben, hadd zengek Istenemnek, amíg vagyok!
I will sing to the LORD all my life. I will sing praise to my God as long as I exist.
34 Legyen kellemes neki beszédem; én örüljek az Örökkévalóban.
Let your meditation be sweet to him. I will rejoice in the LORD.
35 Veszszenek a vétkesek a földről, s gonoszok ne legyenek többé! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Halleluja!
Let sinners be consumed out of the earth. Let the wicked be no more. Bless the LORD, my soul. Praise the LORD.
