Zsoltárok 104
1 Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Örökkévaló, én Istenem, felette nagy vagy, fenséget és díszt öltöttél.
Aw ka hinghaih, Angraeng to tahamhoihaih paek ah; Aw Angraeng ka Sithaw, nang loe na len parai; nang loe lensawk thacakhaih hoiah nam thoep.
2 Világosságba burkolózik, mint palástba, kiterjeszti az eget, mint a szőnyeget.
Anih loe aanghaih to kahni baktiah angkhuk; vannawk to kahni im baktiah payuengh,
3 Aki vizekben gerendázta emeleteit, aki fellegeket tesz szekerévé, aki jár a szélnek szárnyain.
a ohhaih ranui im tung to tuinawk thungah a suek; tamainawk to hrang lakok ah a sak moe, takhi ih pakhraehnawk nuiah a caeh,
4 Szeleket tesz követeivé, szolgáivá lobogó tüzet.
angmah ih vankaminawk to takhi baktiah a sak; angmah ih toksah kaminawk to hmaipalai baktiah a sak;
5 Talapzataira alapította a földet, hogy meg ne inogjon mindörökké.
dungzan khoek to angthuih ving han ai ah, long angdoethaih ahmuen to a sak.
6 Vízárral, mint ruhával takartad be, a hegyeken vizek állnak;
Long to kahni hoiah khuk baktih toengah kathuk tui hoiah na khuk; maenawk nuiah tui na ohsak.
7 dorgálásodtól megfutamodnak, dörgésed hangjától szétsietnek –
Na thuitaek pongah tuinawk loe cawnh o; nangmah ih khopazih tuen pongah karangah a cawnh o.
8 felemelkednek hegyek, alá sülyednek síkságok – arra a helyre, melyet alapítottál nekik.
Tuinawk loe mae nuiah long o tahang; azawnnawk ah long o tathuk moe, nihcae han na sak pae ih ahmuen ah a long o.
9 Határt vetettél, hogy át ne lépjék, hogy újra be ne borítsák a földet.
Tuinawk amlaem o moe, long to uem han ai ah, tui doeh amsah han ai ah, angzithaih ramri to na suek pae.
10 Aki forrásokat bocsát a völgyekbe, hegyek között folynak.
Maenawk salak ih azawnnawk ah tui to na pueksak.
11 Itatják minden vadját a mezőnek, vadszamarak a szomjukat oltják.
Taw ah kaom moinawk boih hanah na naeksak; taw ih hrangnawk tui anghae na dipsak.
12 Fölöttük lakozik az ég madara, a lombok közül hangot hallatnak.
Van ih tavaanawk loe tui taengah tabu boh o; thing tanghangnawk salakah hang o.
13 Megitatja a hegyeket emeleteiből, műveid gyümölcséből jóllakik a föld.
A ohhaih ranui ih im hoiah maenawk to tui a bawh; long loe na toksakhaih atho hoiah zok amhah boeh.
14 Füvet sarjaszt a baromnak, meg növényt az ember munkája által, előhozván kenyeret a földből,
Anih mah maitawnawk hanah phroh amprawksak; kami hanah anqam kahing amprawksak pongah, kami loe long hoiah caaknaek to a hnuk,
15 és bort, mely örvendezteti halandónak szívét, fénylővé tevén az arczot olajtól, a kenyér pedig erősíti a halandónak szívét.
kami poeknawmsak thaih misurtui, mikhmai pansak hanah situi, palungthin thacaksak hanah takaw to a paek.
16 Jóllaknak az Örökkévaló fái, Libánonnak czédrusai, melyeket ültetett;
Angraeng ih thingnawk loe tui amhah o; Lebanon ah a thling ih sidar thingnawk nuiah,
17 ahol madarak fészkelnek, a gólya – cziprusfák a háza.
tavaanawk tabu boh o; tahnong kapaw tuilawnnawk loe far thingnawk nuiah tabu boh o.
18 A magas hegyek a zergéknek valók, a sziklák menedékül a hegyi nyulaknak.
Maesangnawk to saza hoi satharnawk prathaih ahmuen ah a suek; cathaengnawk loe savehnawk ohhaih ahmuen ah a suek pae.
19 Teremtette a holdat ünnepek számára, a nap ismeri lementét;
Atue panoek hanah khrah to a sak; ni mah doeh niduemhaih atue to panoek.
20 szerzesz sötétséget s lészen éjszaka, akkor mozog minden vadja az erdőnek.
Vinghaih to na sak moe, khoving naah, taw ih moinawk boih avah o.
21 Fiatal oroszlánok ordítanak ragadmányért, így kérvén Istentől eledelöket.
Saning nawk kaipuinawk loe taw ih moinawk kaek hanah a hang o; Sithaw khaeah caak han koi moi to pakrong o.
22 Felsüt a nap visszahúzódnak és tanyáikba heverednek.
Ni tacawt naah nawnto angpop o moe, angmacae ih thlungkhaw thungah tabok o.
23 Dolgára kimegy az ember és munkájára egész estig.
To naah kami loe toksak hanah caeh moe, duembang khoek to tok a sak.
24 Mily számosak a te műveid, Örökkévaló! Mindnyáját bölcseséggel teremtetted, telve van a föld szerzeményeddel.
Aw Angraeng, na toksakhaih loe pop parai! To hmuennawk boih to palunghahaih hoiah na sak; long loe na sak ih hmuennawk hoiah koi,
25 Emitt a tenger, nagy és széles határú: ott van csúszó-mászó és száma sincs, kicsiny állatok nagyokkal együtt.
kakawk parai tuipui doeh oh moe, kathoeng kalen moinawk hoi kroeklaek ai, long ah kavak moinawk doeh oh o.
26 Ott hajók járnak, a leviátán, melyet alkottál, hogy játszadozzon abban.
Palongpuinawk loe to ahmuen ah caeh o; to ah amhai hanah, na sak ih kalen pui Leviathan doeh oh.
27 Mindnyájan hozzád reménykednek, hogy megadjad eledelöket a maga idején. –
To moinawk loe nang khaeah ni amha o, atue phak naah to moinawk to na pacah.
28 Adsz nekik szedegetnek; megnyitod kezedet: megtelnek jóval.
Na paek ih buh to ni, nihcae mah caak o; na ban pathae naah nihcae loe kahoih hmuen hoiah koi o.
29 Elrejted arczodat: megrémülnek; visszavonod leheletüket: kimúlnak s porukhoz térnek vissza.
Mikhmai na hawk naah, nihcae raihaih tong o; nihcae anghahhaih takhi na lak pae ving naah, nihcae loe duek o moe, maiphu ah amlaem o let.
30 Kibocsátod leheletedet: megteremtetnek; így újítod meg a föld színét.
Na Muithla to na patoeh moe, nihcae to na sak; long krang hae nang thasak let.
31 Legyen az Örökkévaló dicsősége örökre, örüljön az Örökkévaló az ő művein!
Angraeng lensawkhaih loe dungzan khoek to om poe tih; Angraeng loe a toksakhaihnawk pongah anghoe tih.
32 Aki letekintett a földre s az megrengett, megérinti a hegyeket és füstölögnek.
Long to a khet moe, anghuensak; anih mah maenawk sui naah, hmaikhue tacawt o.
33 Hadd énekelek az Örökkévalónak életemben, hadd zengek Istenemnek, amíg vagyok!
Ka hing thung Angraeng khaeah laa ka sak han; khosak nathung ka Sithaw pakoehhaih laa to ka sak han.
34 Legyen kellemes neki beszédem; én örüljek az Örökkévalóban.
Ka poekhaih loe angmah khaeah anghoehaih ah om nasoe; kai loe Angraeng ah kang hoe han.
35 Veszszenek a vétkesek a földről, s gonoszok ne legyenek többé! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Halleluja!
Kazae kaminawk loe long hoiah anghmaa o nasoe loe, kasae kaminawk doeh om o hmah lai nasoe. Aw ka hinghaih, Angraeng to tahamhoihaih paek ah. Angraeng to pakoeh ah.
