< Zsoltárok 103 >
1 Dávidtól. Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s egész belsőm az ő szent nevét!
Давут язған күй: — Пәрвәрдигарға тәшәккүр қайтур, и җеним; И пүтүн вуҗудум, Униң муқәддәс намиға тәшәккүр қайтур!
2 Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s ne feledkezzél meg mind az ő tetteiről!
Пәрвәрдигарға тәшәккүр қайтур, и җеним, Унтума униң барлиқ меһримбанлиқ-бәрикәтлирини;
3 Ő az, ki megbocsátja minden bűnödet, ki meggyógyítja minden betegségedet;
У пүткүл қәбиһликлириңни кәчүриду, Барлиқ кесәллириңгә дава қилиду;
4 ki veremből váltja meg éltedet, ki körülvesz téged szeretettel s irgalommal;
Һаятиңни һаңдин һөрлүккә қутқузиду, Бешиңға меһир-муһәббәт һәм рәһимдиллиқларни таҗ қилип кийгүзиду.
5 ki jóval tartja el díszedet, hogy megújhodik sasként ifjúságod.
Көңлүңни назу-немәтләр билән қандуриду; Яшлиғиң бүркүтниңкидәк йеңилиниду.
6 Igazságot tesz az Örökkévaló és jogot mind a zsaroltaknak.
Пәрвәрдигар барлиқ езилгәнләр үчүн һәққанийлиқ һәм адаләтни жүргүзиду;
7 Megismerteti útjait Mózessel, Izraél fiaival cselekvéseit:
У Өз йоллирини Мусаға, Қилғанлирини Исраилларға намайән қилған.
8 irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló, hosszantűrő és bőséges a szeretetben.
Пәрвәрдигар рәһимдил вә шәпқәтликтур, У асанлиқчә аччиқланмайду, Униң меһир-муһәббити тешип туриду.
9 Nem mindétig fog pörölni s nem örökké haragot tartani.
У узунғичә әйипләвәрмәйду, Яки та мәңгүгә ғәзивидә туривәрмәйду.
10 Nem vétkeink szerint járt el velünk, s nem bűneink szerint bánt velünk.
У бизгә гуналиримизға қарита муамилидә болған әмәс, Бизгә қәбиһликлиримизгә қарита тегишлигини яндурған әмәс.
11 Mert amint magas az ég a föld fölött: hatalmas volt szeretete az ő tisztelői fölött.
Асман йәрдин қанчилик егиз болса, Униңдин қорқидиғанларға болған муһәббитиму шунчилик зордүр.
12 Amint távol van kelet nyugattól: eltávolította tőlünk bűntetteinket.
Шәриқ ғәриптин қанчилик жирақта болса, Биздики асийлиқларниму шунчә жирақлаштурди.
13 Amint atya irgalmaz gyermekeinek, irgalmazott az Örökkévaló az ő tisztelőinek.
Ата балилириға қандақ көйүнгән болса, Пәрвәрдигарму Өзидин қорқидиғанларға шундақ меһривандур.
14 Mert ő ismeri hajlamunkat, emlékezik rá, hogy por vagyunk.
Чүнки У Өзи бизниң җисмимизни билиду, Тупрақтин екәнлигимизни У есигә алиду.
15 Halandónak akár fű a napjai, mint a mező virága úgy virágzik;
Инсан болса — униң күнлири от-чөпкә охшайду, Даладики гүлдәк үнүп чиқип чечәкләйду;
16 mert szél vonult el rajta s nincsen, s nem ismeri őt többé a helye.
Униң үстидин шамал учуп өтиду, У йоқ болиду, әслий маканиму уни қайта тонумайду.
17 De az Örökkévaló szeretete öröktől-örökké van tisztelői fölött, s igazsága jut gyermekeik gyermekeinek:
Лекин Өзидин қорқидиғанларға, Өз әһдисигә вапа қилғанларға, Көрсәтмилирини орунлаш үчүн уларни есидә тутқанларға, Пәрвәрдигарниң меһир-муһәббити әзәлдин әбәткичә, Һәққанийити әвлаттин әвлатлиригичидур.
18 azoknak kik szövetségét megőrzik s megemlékeznek rendeleteiről, hogy megtegyék.
19 Az Örökkévaló az égben szilárdította meg trónját és királysága a mindenségen uralkodik.
Пәрвәрдигар тәхтини әрштә қурған, Униң сәлтәнити һәмминиң үстидин һөкүм сүриду;
20 Áldjátok az Örökkévalót, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik végezitek igéjét, hallgatván igéjének szavára!
И сөзигә қулақ салғучи, Каламини иҗра қилғучи, қудрити зор болған Униң пәриштилири, Пәрвәрдигарға тәшәккүр-мәдһийә қайтуруңлар!
21 Áldjátok az Örökkévalót mind a seregei, szolgálattevői ti, akaratának végzői!
И силәр, Униң барлиқ қошунлири, Ирадисини ада қилғучи хизмәткарлири, Пәрвәрдигарға тәшәккүр-мәдһийә қайтуруңлар!
22 Áldjátok az Örökkévalót, mind a művei ti, uralmának minden helyein! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót!
И, Униң барлиқ ясиғанлири, Һөкүмранлиғи астидики барлиқ җайларда Пәрвәрдигарға тәшәккүр-мәдһийә қайтуруңлар! И мениң җеним, Пәрвәрдигарға тәшәккүр қайтур!