Zsoltárok 103
1 Dávidtól. Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s egész belsőm az ő szent nevét!
Av David. Lova HERREN, min själ, och allt det i mig är hans heliga namn.
2 Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s ne feledkezzél meg mind az ő tetteiről!
Lova HERREN, min själ, och förgät icke vad gott han har gjort,
3 Ő az, ki megbocsátja minden bűnödet, ki meggyógyítja minden betegségedet;
han som förlåter dig alla dina missgärningar och helar alla dina brister,
4 ki veremből váltja meg éltedet, ki körülvesz téged szeretettel s irgalommal;
han som förlossar ditt liv från graven och kröner dig med nåd och barmhärtighet,
5 ki jóval tartja el díszedet, hogy megújhodik sasként ifjúságod.
han som mättar ditt begär med sitt goda, så att du bliver ung på nytt såsom en örn.
6 Igazságot tesz az Örökkévaló és jogot mind a zsaroltaknak.
HERREN gör rättfärdighetens verk och skaffar rätt åt alla förtryckta.
7 Megismerteti útjait Mózessel, Izraél fiaival cselekvéseit:
Han lät Mose se sina vägar, Israels barn sina gärningar.
8 irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló, hosszantűrő és bőséges a szeretetben.
Barmhärtig och nådig är HERREN, långmodig och stor i mildhet.
9 Nem mindétig fog pörölni s nem örökké haragot tartani.
Han går icke ständigt till rätta och behåller ej vrede evinnerligen.
10 Nem vétkeink szerint járt el velünk, s nem bűneink szerint bánt velünk.
Han handlar icke med oss efter våra synder och vedergäller oss icke efter våra missgärningar.
11 Mert amint magas az ég a föld fölött: hatalmas volt szeretete az ő tisztelői fölött.
Ty så hög som himmelen är över jorden, så väldig är hans nåd över dem som frukta honom.
12 Amint távol van kelet nyugattól: eltávolította tőlünk bűntetteinket.
Så långt som öster är från väster låter han våra överträdelser vara från oss.
13 Amint atya irgalmaz gyermekeinek, irgalmazott az Örökkévaló az ő tisztelőinek.
Såsom en fader förbarmar sig över barnen, så förbarmar sig HERREN över dem som frukta honom.
14 Mert ő ismeri hajlamunkat, emlékezik rá, hogy por vagyunk.
Ty han vet vad för ett verk vi äro, han tänker därpå att vi äro stoft.
15 Halandónak akár fű a napjai, mint a mező virága úgy virágzik;
En människas dagar äro såsom gräset, hon blomstrar såsom ett blomster på marken.
16 mert szél vonult el rajta s nincsen, s nem ismeri őt többé a helye.
När vinden går däröver, då är det icke mer, och dess plats vet icke mer därav.
17 De az Örökkévaló szeretete öröktől-örökké van tisztelői fölött, s igazsága jut gyermekeik gyermekeinek:
Men HERRENS nåd varar från evighet till evighet över dem som frukta honom, och hans rättfärdighet intill barnbarn,
18 azoknak kik szövetségét megőrzik s megemlékeznek rendeleteiről, hogy megtegyék.
när man håller hans förbund och tänker på hans befallningar och gör efter dem.
19 Az Örökkévaló az égben szilárdította meg trónját és királysága a mindenségen uralkodik.
HERREN har ställt sin tron i himmelen, och hans konungavälde omfattar allt.
20 Áldjátok az Örökkévalót, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik végezitek igéjét, hallgatván igéjének szavára!
Loven HERREN, I hans änglar, I starke hjältar, som uträtten hans befallning, så snart I hören ljudet av hans befallning.
21 Áldjátok az Örökkévalót mind a seregei, szolgálattevői ti, akaratának végzői!
Loven HERREN, I alla hans härskaror, I hans tjänare, som uträtten hans vilja.
22 Áldjátok az Örökkévalót, mind a művei ti, uralmának minden helyein! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót!
Loven HERREN, I alla hans verk, varhelst hans herradöme är. Min själ, lova HERREN.
