Zsoltárok 103
1 Dávidtól. Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s egész belsőm az ő szent nevét!
Blagosiljaj, dušo moja, Gospoda, i sve što je u meni sveto ime njegovo.
2 Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s ne feledkezzél meg mind az ő tetteiről!
Blagosiljaj, dušo moja, Gospoda, i ne zaboravljaj nijednoga dobra što ti je uèinio.
3 Ő az, ki megbocsátja minden bűnödet, ki meggyógyítja minden betegségedet;
On ti prašta sve grijehe i iscjeljuje sve bolesti tvoje;
4 ki veremből váltja meg éltedet, ki körülvesz téged szeretettel s irgalommal;
Izbavlja od groba život tvoj, vjenèava te dobrotom i milošæu;
5 ki jóval tartja el díszedet, hogy megújhodik sasként ifjúságod.
Ispunja dobrim želje tvoje, ponavlja se kao u orla mladost tvoja.
6 Igazságot tesz az Örökkévaló és jogot mind a zsaroltaknak.
Gospod tvori pravdu i sud svima kojima se krivo èini.
7 Megismerteti útjait Mózessel, Izraél fiaival cselekvéseit:
Pokaza putove svoje Mojsiju, sinovima Izrailjevim djela svoja.
8 irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló, hosszantűrő és bőséges a szeretetben.
Milostiv je i dobar Gospod, spor na gnjev i veoma blag.
9 Nem mindétig fog pörölni s nem örökké haragot tartani.
Ne gnjevi se jednako, niti se dovijeka srdi.
10 Nem vétkeink szerint járt el velünk, s nem bűneink szerint bánt velünk.
Ne postupa s nama po grijesima našim, niti nam vraæa po nepravdama našim.
11 Mert amint magas az ég a föld fölött: hatalmas volt szeretete az ő tisztelői fölött.
Nego koliko je nebo visoko od zemlje, tolika je milost njegova k onima koji ga se boje.
12 Amint távol van kelet nyugattól: eltávolította tőlünk bűntetteinket.
Koliko je istok daleko od zapada, toliko udaljuje od nas bezakonja naša.
13 Amint atya irgalmaz gyermekeinek, irgalmazott az Örökkévaló az ő tisztelőinek.
Kako otac žali sinove, tako Gospod žali one koji ga se boje.
14 Mert ő ismeri hajlamunkat, emlékezik rá, hogy por vagyunk.
Jer zna graðu našu, opominje se da smo prah.
15 Halandónak akár fű a napjai, mint a mező virága úgy virágzik;
Dani su èovjeèiji kao trava; kao cvijet u polju, tako cvjeta.
16 mert szél vonult el rajta s nincsen, s nem ismeri őt többé a helye.
Dune vjetar na nj, i nestane ga, niti æe ga više poznati mjesto njegovo.
17 De az Örökkévaló szeretete öröktől-örökké van tisztelői fölött, s igazsága jut gyermekeik gyermekeinek:
Ali milost Gospodnja ostaje od vijeka i do vijeka na onima koji ga se boje, i pravda njegova na sinovima sinova,
18 azoknak kik szövetségét megőrzik s megemlékeznek rendeleteiről, hogy megtegyék.
Koji drže zavjet njegov, i pamte zapovijesti njegove, da ih izvršuju.
19 Az Örökkévaló az égben szilárdította meg trónját és királysága a mindenségen uralkodik.
Gospod na nebesima postavi prijesto svoj, i carstvo njegovo svijem vlada.
20 Áldjátok az Örökkévalót, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik végezitek igéjét, hallgatván igéjének szavára!
Blagosiljajte Gospoda anðeli njegovi, koji ste silni krjepošæu, izvršujete rijeè njegovu slušajuæi glas rijeèi njegove.
21 Áldjátok az Örökkévalót mind a seregei, szolgálattevői ti, akaratának végzői!
Blagosiljajte Gospoda sve vojske njegove, sluge njegove, koje tvorite volju njegovu.
22 Áldjátok az Örökkévalót, mind a művei ti, uralmának minden helyein! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót!
Blagosiljajte Gospoda sva djela njegova, po svijem mjestima vlade njegove! Blagosiljaj, dušo moja, Gospoda!
