< Zsoltárok 103 >
1 Dávidtól. Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s egész belsőm az ő szent nevét!
2 Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s ne feledkezzél meg mind az ő tetteiről!
3 Ő az, ki megbocsátja minden bűnödet, ki meggyógyítja minden betegségedet;
4 ki veremből váltja meg éltedet, ki körülvesz téged szeretettel s irgalommal;
5 ki jóval tartja el díszedet, hogy megújhodik sasként ifjúságod.
6 Igazságot tesz az Örökkévaló és jogot mind a zsaroltaknak.
7 Megismerteti útjait Mózessel, Izraél fiaival cselekvéseit:
8 irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló, hosszantűrő és bőséges a szeretetben.
9 Nem mindétig fog pörölni s nem örökké haragot tartani.
10 Nem vétkeink szerint járt el velünk, s nem bűneink szerint bánt velünk.
11 Mert amint magas az ég a föld fölött: hatalmas volt szeretete az ő tisztelői fölött.
12 Amint távol van kelet nyugattól: eltávolította tőlünk bűntetteinket.
13 Amint atya irgalmaz gyermekeinek, irgalmazott az Örökkévaló az ő tisztelőinek.
14 Mert ő ismeri hajlamunkat, emlékezik rá, hogy por vagyunk.
15 Halandónak akár fű a napjai, mint a mező virága úgy virágzik;
16 mert szél vonult el rajta s nincsen, s nem ismeri őt többé a helye.
17 De az Örökkévaló szeretete öröktől-örökké van tisztelői fölött, s igazsága jut gyermekeik gyermekeinek:
18 azoknak kik szövetségét megőrzik s megemlékeznek rendeleteiről, hogy megtegyék.
19 Az Örökkévaló az égben szilárdította meg trónját és királysága a mindenségen uralkodik.
20 Áldjátok az Örökkévalót, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik végezitek igéjét, hallgatván igéjének szavára!
21 Áldjátok az Örökkévalót mind a seregei, szolgálattevői ti, akaratának végzői!
22 Áldjátok az Örökkévalót, mind a művei ti, uralmának minden helyein! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót!