< Zsoltárok 103 >

1 Dávidtól. Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s egész belsőm az ő szent nevét!
[A Psalm] of David. Bless the LORD, O my soul: and all that is within me, [bless] his holy name.
2 Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s ne feledkezzél meg mind az ő tetteiről!
Bless the LORD, O my soul, and forget not all his benefits:
3 Ő az, ki megbocsátja minden bűnödet, ki meggyógyítja minden betegségedet;
Who forgiveth all thy iniquities; who healeth all thy diseases;
4 ki veremből váltja meg éltedet, ki körülvesz téged szeretettel s irgalommal;
Who redeemeth thy life from destruction; who crowneth thee with loving-kindness and tender mercies;
5 ki jóval tartja el díszedet, hogy megújhodik sasként ifjúságod.
Who satisfieth thy mouth with good [things]; [so that] thy youth is renewed like the eagle's.
6 Igazságot tesz az Örökkévaló és jogot mind a zsaroltaknak.
The LORD executeth righteousness and judgment for all that are oppressed.
7 Megismerteti útjait Mózessel, Izraél fiaival cselekvéseit:
He made known his ways to Moses, his acts to the children of Israel.
8 irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló, hosszantűrő és bőséges a szeretetben.
The LORD [is] merciful and gracious, slow to anger, and abundant in mercy.
9 Nem mindétig fog pörölni s nem örökké haragot tartani.
He will not always chide: neither will he keep [his anger] for ever.
10 Nem vétkeink szerint járt el velünk, s nem bűneink szerint bánt velünk.
He hath not dealt with us according to our sins; nor rewarded us according to our iniquities.
11 Mert amint magas az ég a föld fölött: hatalmas volt szeretete az ő tisztelői fölött.
For as the heaven is high above the earth, [so] great is his mercy towards them that fear him.
12 Amint távol van kelet nyugattól: eltávolította tőlünk bűntetteinket.
As far as the east is from the west, [so] far hath he removed our transgressions from us.
13 Amint atya irgalmaz gyermekeinek, irgalmazott az Örökkévaló az ő tisztelőinek.
Like as a father pitieth [his] children, [so] the LORD pitieth them that fear him.
14 Mert ő ismeri hajlamunkat, emlékezik rá, hogy por vagyunk.
For he knoweth our frame; he remembereth that we [are] dust.
15 Halandónak akár fű a napjai, mint a mező virága úgy virágzik;
[As for] man, his days [are] as grass: as a flower of the field, so he flourisheth.
16 mert szél vonult el rajta s nincsen, s nem ismeri őt többé a helye.
For the wind passeth over it, and it is gone; and its place shall know it no more.
17 De az Örökkévaló szeretete öröktől-örökké van tisztelői fölött, s igazsága jut gyermekeik gyermekeinek:
But the mercy of the LORD is from everlasting to everlasting upon them that fear him, and his righteousness to children's children;
18 azoknak kik szövetségét megőrzik s megemlékeznek rendeleteiről, hogy megtegyék.
To such as keep his covenant, and to those that remember his commandments to do them.
19 Az Örökkévaló az égben szilárdította meg trónját és királysága a mindenségen uralkodik.
The LORD hath prepared his throne in the heavens; and his kingdom ruleth over all.
20 Áldjátok az Örökkévalót, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik végezitek igéjét, hallgatván igéjének szavára!
Bless the LORD, ye his angels, that excel in strength, that do his commandments, hearkening to the voice of his word.
21 Áldjátok az Örökkévalót mind a seregei, szolgálattevői ti, akaratának végzői!
Bless ye the LORD, all [ye] his hosts; [ye] ministers of his, that do his pleasure.
22 Áldjátok az Örökkévalót, mind a művei ti, uralmának minden helyein! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót!
Bless the LORD, all his works in all places of his dominion: bless the LORD, O my soul.

< Zsoltárok 103 >