Zsoltárok 103
1 Dávidtól. Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s egész belsőm az ő szent nevét!
A Psalme of David. My soule, prayse thou the Lord, and all that is within me, prayse his holy Name.
2 Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s ne feledkezzél meg mind az ő tetteiről!
My soule, prayse thou the Lord, and forget not all his benefites.
3 Ő az, ki megbocsátja minden bűnödet, ki meggyógyítja minden betegségedet;
Which forgiueth all thine iniquitie, and healeth all thine infirmities.
4 ki veremből váltja meg éltedet, ki körülvesz téged szeretettel s irgalommal;
Which redeemeth thy life from the graue, and crowneth thee with mercy and compassions.
5 ki jóval tartja el díszedet, hogy megújhodik sasként ifjúságod.
Which satisfieth thy mouth with good things: and thy youth is renued like the eagles.
6 Igazságot tesz az Örökkévaló és jogot mind a zsaroltaknak.
The Lord executeth righteousnes and iudgement to all that are oppressed.
7 Megismerteti útjait Mózessel, Izraél fiaival cselekvéseit:
He made his wayes knowen vnto Moses, and his workes vnto the children of Israel.
8 irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló, hosszantűrő és bőséges a szeretetben.
The Lord is full of compassion and mercie, slowe to anger and of great kindnesse.
9 Nem mindétig fog pörölni s nem örökké haragot tartani.
He will not alway chide, neither keepe his anger for euer.
10 Nem vétkeink szerint járt el velünk, s nem bűneink szerint bánt velünk.
He hath not dealt with vs after our sinnes, nor rewarded vs according to our iniquities.
11 Mert amint magas az ég a föld fölött: hatalmas volt szeretete az ő tisztelői fölött.
For as high as the heauen is aboue ye earth, so great is his mercie toward them that feare him.
12 Amint távol van kelet nyugattól: eltávolította tőlünk bűntetteinket.
As farre as the East is from the West: so farre hath he remooued our sinnes from vs.
13 Amint atya irgalmaz gyermekeinek, irgalmazott az Örökkévaló az ő tisztelőinek.
As a father hath compassion on his children, so hath the Lord compassion on them that feare him.
14 Mert ő ismeri hajlamunkat, emlékezik rá, hogy por vagyunk.
For he knoweth whereof we be made: he remembreth that we are but dust.
15 Halandónak akár fű a napjai, mint a mező virága úgy virágzik;
The dayes of man are as grasse: as a flowre of the fielde, so florisheth he.
16 mert szél vonult el rajta s nincsen, s nem ismeri őt többé a helye.
For the winde goeth ouer it, and it is gone, and the place thereof shall knowe it no more.
17 De az Örökkévaló szeretete öröktől-örökké van tisztelői fölött, s igazsága jut gyermekeik gyermekeinek:
But the louing kindnesse of the Lord endureth for euer and euer vpon them that feare him, and his righteousnes vpon childrens children,
18 azoknak kik szövetségét megőrzik s megemlékeznek rendeleteiről, hogy megtegyék.
Vnto them that keepe his couenant, and thinke vpon his commandements to doe them.
19 Az Örökkévaló az égben szilárdította meg trónját és királysága a mindenségen uralkodik.
The Lord hath prepared his throne in heauen, and his Kingdome ruleth ouer all.
20 Áldjátok az Örökkévalót, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik végezitek igéjét, hallgatván igéjének szavára!
Prayse the Lord, ye his Angels, that excell in strength, that doe his commandement in obeying the voyce of his worde.
21 Áldjátok az Örökkévalót mind a seregei, szolgálattevői ti, akaratának végzői!
Prayse the Lord, all ye his hostes, ye his seruants that doe his pleasure.
22 Áldjátok az Örökkévalót, mind a művei ti, uralmának minden helyein! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót!
Prayse the Lord, all ye his workes, in all places of his dominion: my soule, prayse thou the Lord.
