Zsoltárok 102
1 Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
Езилгәнниң дуаси: У һалидин кәткәндә, дад-пәрядини Пәрвәрдигар алдиға төккәндә: — Дуайимни аңлиғайсән, и Пәрвәрдигар; Пәрядим алдиңға йетип кирсун!
2 Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
Йүзүңни мәндин қачурмиғайсән; Қисилған күнүмдә маңа қулақ салғайсән; Мән нида қилған күндә, маңа тез җавап бәргин!
3 Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
Мана, күнлирим ис-түтәктәк түгәп кетиду, Устиханлирим отун-чоғларға охшаш көйди!
4 Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
Жүригим зәхмә йәп чөпләр хазан болғандәк қуруп кәтти, Һәтта ненимни йейишни унтудум.
5 Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
Мән аһу-зар тартқанлиғимдин, Әтлирим сүңәклиримгә чаплишип қалди.
6 Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
Чөл-баявандики сақийқуштәк, Вәйранчилиқта қонуп жүргән һувқушқа охшаймән.
7 Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
Ухлимай сәгәк туруп күзәттимән; Өгүздә ялғуз қалған қушқач кәбимән.
8 Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
Дүшмәнлирим күн бойи мени мәсқирә қилмақта, Мени һақарәтлигәнләр исмимни ләнәт орнида ишләтмәктә.
9 Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
Қәһриң һәм аччиғиң түпәйлидин, Күлни нан дәп йәватимән, Ичимлигимни көз йешим билән арилаштуримән; Чүнки Сән мени көтирип, андин йәргә урдуң.
10 indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
11 Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
Күнлирим қуяш узартқан көләңгидәк йоқулай дәп қалди, Өзүм болсам чөпләр хазан болғандәк қуруп кәттим.
12 De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
Лекин Сән, Пәрвәрдигар, әбәдий турисән, Сениң нам-шөһритиң дәвирдин-дәвиргичидур.
13 Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
Сән орнуңдин турисән, Зионға рәһим қилисән; Чүнки униңға шәпқәт көрситиш вақти кәлди, Һә, вақит-саити йетип кәлди!
14 mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
Чүнки қуллириң униң ташлиридин хурсәнлик тапиду, Һәм туприғиғиму ичини ағритиду;
15 S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
Әлләр Пәрвәрдигарниң намидин, Йәр йүзидики шаһлар шан-шәривиңдин әйминиду.
16 mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
Мана, Пәрвәрдигар Зионни қайтидин қурғанда, У Өз шан-шәривидә көрүниду!
17 Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
У ғериб-мискинниң дуасиға етивар бериду; Уларниң дуасини һәргиз кәмситмәйду.
18 Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
Булар кәлгүси бир әвлат үчүн хатирилиниду; Шуниң билән кәлгүсидә яритилидиған бир хәлиқ Яһни мәдһийәләйду;
19 hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
Чүнки У әсирләрниң аһ-зарлирини аңлай дәп, Өлүмгә буйрулғанларни азат қилай дәп, Егиздики муқәддәс җайидин еңишип нәзәр салди, Әршләрдин Пәрвәрдигар йәргә қариди;
20 hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
21 hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
Шундақ қилип, улар Пәрвәрдигарниң хизмитидә болайли дегәндә, Йәни әл-мәмликәтләр җәм жиғилған вақтида — Пәрвәрдигарниң нами Зионда, Униң шәрәплири Йерусалимда җакалиниду!
22 mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
23 Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
Бирақ У мени йолда мағдурсизландуруп, Күнлиримни қисқартти.
24 Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
Мән: «Тәңрим, өмрүмниң йеримида мени елип кәтмә!» — дедим. — «Сениң жиллириң дәвирдин дәвиргичидур,
25 Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
Сән йәрни әлмисақтинла бәрпа қилғансән, Асманларни һәм қоллириң ясиғандур;
26 ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
Улар йоқ болуп кетиду, Бирақ Сән давамлиқ туриверисән; Уларниң һәммиси кийимдәк конирап кетиду; Уларни кона тон кәби алмаштурсаң, Шунда улар кийим-кечәк йәңгүшләнгәндәк йәңгүшлиниду.
27 De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
Бирақ Сән өзгәрмигүчидурсән, Жиллириңниң тамами йоқтур.
28 Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
Қуллириңниң балилириму туривериду, Уларниң әвлади һозуриңда мәзмут яшайду!».
