Zsoltárok 102
1 Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
Senhor, ouve a minha oração, e chegue a ti o meu clamor.
2 Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
Não escondas de mim o teu rosto no dia da minha angustia, inclina para mim os teus ouvidos; no dia em que eu clamar, ouve-me depressa.
3 Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
Porque os meus dias se consomem como o fumo, e os meus ossos ardem como um lar.
4 Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
O meu coração está ferido e secco como a herva, pelo que me esqueço de comer o meu pão
5 Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
Por causa da voz do meu gemido os meus ossos se apegam á minha pelle.
6 Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
Sou similhante ao pelicano no deserto: sou como um mocho nas solidões.
7 Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
Vigio, sou como o pardal solitario no telhado.
8 Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
Os meus inimigos me affrontam todo o dia: os que se enfurecem contra mim teem jurado.
9 Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
Pois tenho comido cinza como pão, e misturado com lagrimas a minha bebida.
10 indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
Por causa da tua ira e da tua indignação, pois tu me levantaste e me arremeçaste.
11 Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
Os meus dias são como a sombra que declina, e como a herva me vou seccando.
12 De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
Mas tu, Senhor, permanecerás para sempre, e a tua memoria de geração em geração.
13 Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
Tu te levantarás e terás piedade de Sião; pois o tempo de te compadeceres d'ella, o tempo determinado, já chegou.
14 mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
Porque os teus servos teem prazer nas suas pedras, e se compadecem do seu pó.
15 S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
Então as nações temerão o nome do Senhor, e todos os reis da terra a tua gloria.
16 mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
Quando o Senhor edificar a Sião, apparecerá na sua gloria.
17 Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
Elle attenderá á oração do desamparado, e não desprezará a sua oração.
18 Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
Isto se escreverá para a geração futura; e o povo que se crear louvará ao Senhor.
19 hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
Pois olhou desde o alto do seu sanctuario, desde os céus o Senhor contemplou a terra.
20 hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
Para ouvir o gemido dos presos, para soltar os sentenciados á morte;
21 hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
Para annunciarem o nome do Senhor em Sião, e o seu louvor em Jerusalem;
22 mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
Quando os povos se ajuntarem, e os reinos, para servirem ao Senhor.
23 Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
Abateu a minha força no caminho; abreviou os meus dias.
24 Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
Dizia eu: Meu Deus, não me leves no meio dos meus dias, os teus annos são por todas as gerações.
25 Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
Desde a antiguidade fundaste a terra: e os céus são obra das tuas mãos.
26 ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
Elles perecerão, mas tu permanecerás: todos elles se envelhecerão como um vestido; como roupa os mudarás, e ficarão mudados.
27 De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
Porém tu és o mesmo, e os teus annos nunca terão fim.
28 Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
Os filhos dos teus servos continuarão, e a sua semente ficará firmada perante ti.
