Zsoltárok 102
1 Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
| תפלה לעני כי-יעטף-- ולפני יהוה ישפך שיחו ב יהוה שמעה תפלתי ושועתי אליך תבוא |
2 Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
| אל-תסתר פניך ממני-- ביום צר-לי הטה-אלי אזנך ביום אקרא מהר ענני |
3 Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
| כי-כלו בעשן ימי ועצמותי כמוקד נחרו |
4 Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
| הוכה-כעשב ויבש לבי כי-שכחתי מאכל לחמי |
5 Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
| מקול אנחתי-- דבקה עצמי לבשרי |
6 Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
| דמיתי לקאת מדבר הייתי ככוס חרבות |
7 Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
| שקדתי ואהיה-- כצפור בודד על-גג |
8 Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
| כל-היום חרפוני אויבי מהוללי בי נשבעו |
9 Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
| כי-אפר כלחם אכלתי ושקוי בבכי מסכתי |
10 indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
| מפני-זעמך וקצפך-- כי נשאתני ותשליכני |
11 Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
| ימי כצל נטוי ואני כעשב איבש |
12 De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
| ואתה יהוה לעולם תשב וזכרך לדר ודר |
13 Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
| אתה תקום תרחם ציון כי-עת לחננה כי-בא מועד |
14 mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
| כי-רצו עבדיך את-אבניה ואת-עפרה יחננו |
15 S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
| וייראו גוים את-שם יהוה וכל-מלכי הארץ את-כבודך |
16 mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
| כי-בנה יהוה ציון-- נראה בכבודו |
17 Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
| פנה אל-תפלת הערער ולא-בזה את-תפלתם |
18 Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
| תכתב זאת לדור אחרון ועם נברא יהלל-יה |
19 hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
| כי-השקיף ממרום קדשו יהוה משמים אל-ארץ הביט |
20 hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
| לשמע אנקת אסיר לפתח בני תמותה |
21 hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
| לספר בציון שם יהוה ותהלתו בירושלם |
22 mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
| בהקבץ עמים יחדו וממלכות לעבד את-יהוה |
23 Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
| ענה בדרך כחו (כחי) קצר ימי |
24 Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
| אמר--אלי אל תעלני בחצי ימי בדור דורים שנותיך |
25 Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
| לפנים הארץ יסדת ומעשה ידיך שמים |
26 ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
| המה יאבדו-- ואתה תעמד וכלם כבגד יבלו כלבוש תחליפם ויחלפו |
27 De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
| ואתה-הוא ושנותיך לא יתמו |
28 Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
| בני-עבדיך ישכונו וזרעם לפניך יכון |
