Zsoltárok 102
1 Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
Prière de l'affligé, lorsqu'il est accablé et qu'il déverse sa plainte devant Yahvé. Entends ma prière, Yahvé! Laisse mon cri venir à toi.
2 Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
Ne me cache pas ta face au jour de ma détresse. Tourne ton oreille vers moi. Répondez rapidement dans la journée lorsque j'appelle.
3 Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
Car mes jours se consument comme de la fumée. Mes os sont brûlés comme une torche.
4 Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
Mon cœur est flétri comme l'herbe, il est desséché, car j'oublie de manger mon pain.
5 Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
A cause de la voix de mes gémissements, mes os collent à ma peau.
6 Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
Je suis comme un pélican du désert. Je suis devenu comme un hibou des lieux déserts.
7 Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
Je veille, et je suis devenu comme un moineau qui est seul sur le toit.
8 Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
Mes ennemis m'outragent tout le jour. Ceux qui sont en colère contre moi utilisent mon nom comme une malédiction.
9 Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
Car j'ai mangé de la cendre comme du pain, et j'ai mélangé ma boisson avec des larmes,
10 indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
à cause de ton indignation et de ta colère; car tu m'as pris et jeté au loin.
11 Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
Mes jours sont comme une longue ombre. Je me suis flétri comme l'herbe.
12 De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
Mais toi, Yahvé, tu demeures à jamais; ta renommée perdure à travers les générations.
13 Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
Tu te lèveras et tu auras pitié de Sion, car il est temps d'avoir pitié d'elle. Oui, le moment est venu.
14 mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
Car tes serviteurs prennent plaisir à ses pierres, et ayez pitié de sa poussière.
15 S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
Ainsi les nations craindront le nom de Yahvé, tous les rois de la terre, ta gloire.
16 mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
Car Yahvé a rebâti Sion. Il est apparu dans sa gloire.
17 Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
Il a répondu à la prière des indigents, et n'a pas méprisé leur prière.
18 Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
Ceci sera écrit pour la génération à venir. Un peuple qui sera créé louera Yah,
19 hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
car il a regardé du haut de son sanctuaire. Du ciel, Yahvé a vu la terre,
20 hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
pour entendre les gémissements du prisonnier, pour libérer ceux qui sont condamnés à mort,
21 hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
afin que les hommes proclament le nom de Yahvé dans Sion, et ses louanges à Jérusalem,
22 mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
quand les peuples seront rassemblés, les royaumes, pour servir Yahvé.
23 Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
Il a affaibli ma force le long du parcours. Il a raccourci mes jours.
24 Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
J'ai dit: « Mon Dieu, ne m'enlève pas au milieu de mes jours. Vos années sont à travers toutes les générations.
25 Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
Dès longtemps, tu as posé les fondements de la terre. Les cieux sont l'œuvre de tes mains.
26 ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
Ils périront, mais toi tu persévéreras. Oui, ils s'useront tous comme un vêtement. Tu les changeras comme un manteau, et ils seront changés.
27 De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
Mais vous êtes les mêmes. Vos années n'auront pas de fin.
28 Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
Les enfants de tes serviteurs continueront. Leur progéniture sera établie devant toi. »
