< Zsoltárok 102 >
1 Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
困苦人發昏的時候,在耶和華面前吐露苦情的禱告。 耶和華啊,求你聽我的禱告, 容我的呼求達到你面前!
2 Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
我在急難的日子,求你向我側耳; 不要向我掩面! 我呼求的日子,求你快快應允我!
3 Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
因為,我的年日如煙雲消滅; 我的骨頭如火把燒着。
4 Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
我的心被傷,如草枯乾, 甚至我忘記吃飯。
5 Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
因我唉哼的聲音, 我的肉緊貼骨頭。
6 Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
我如同曠野的鵜鶘; 我好像荒場的鴞鳥。
7 Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
我警醒不睡; 我像房頂上孤單的麻雀。
8 Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
我的仇敵終日辱罵我; 向我猖狂的人指着我賭咒。
9 Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
我吃過爐灰,如同吃飯; 我所喝的與眼淚攙雜。
10 indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
這都因你的惱恨和忿怒; 你把我拾起來,又把我摔下去。
11 Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
我的年日如日影偏斜; 我也如草枯乾。
12 De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
惟你-耶和華必存到永遠; 你可記念的名也存到萬代。
13 Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
你必起來憐恤錫安, 因現在是可憐她的時候, 日期已經到了。
14 mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
你的僕人原來喜悅她的石頭, 可憐她的塵土。
15 S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
列國要敬畏耶和華的名; 世上諸王都敬畏你的榮耀。
16 mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
因為耶和華建造了錫安, 在他榮耀裏顯現。
17 Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
他垂聽窮人的禱告, 並不藐視他們的祈求。
18 Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
這必為後代的人記下, 將來受造的民要讚美耶和華。
19 hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
因為,他從至高的聖所垂看; 耶和華從天向地觀察,
20 hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
要垂聽被囚之人的歎息, 要釋放將要死的人,
21 hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
使人在錫安傳揚耶和華的名, 在耶路撒冷傳揚讚美他的話,
22 mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
就是在萬民和列國 聚會事奉耶和華的時候。
23 Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
他使我的力量中道衰弱, 使我的年日短少。
24 Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
我說:我的上帝啊, 不要使我中年去世。 你的年數世世無窮!
25 Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
你起初立了地的根基; 天也是你手所造的。
26 ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
天地都要滅沒,你卻要長存; 天地都要如外衣漸漸舊了。 你要將天地如裏衣更換, 天地就都改變了。
27 De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
惟有你永不改變; 你的年數沒有窮盡。
28 Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
你僕人的子孫要長存; 他們的後裔要堅立在你面前。