Zsoltárok 102
1 Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
Mangdaeng a rhae vaengah BOEIPA mikhmuh ah a kohuetnah a hawk tih a thangthuinah BOEIPA aw ka thangthuinah he ya lamtah ka pang ol loh nang taengla ham pha saeh.
2 Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
Kai kah puencak tue vaengah na maelhmai te kai taeng lamkah thuh boeh. Kang khue tue vaengah kai taengla na hna han kaeng lamtah kai he koe n'doo lah.
3 Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
Ka khohnin he hmaikhu bangla hmata tih ka rhuhrhong khaw hmaingen bangla tlum.
4 Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
Ka lungbuei he baelhing bangla a haih tih a rhae sut dongah ka buh caak pataeng ka hnilh coeng.
5 Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
Ka hueinah ol dongah ka pumsa tah ka rhuh dongla kap coeng.
6 Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
Khosoek kah khosoek saelbu bangla ka lutlat sut tih, imrhong thathawt bangla ka om.
7 Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
Ka hak ah khaw imphu kah aka pangoe vaa bangla ka om.
8 Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
Ka thunkha loh hnin takuem kai m'veet uh tih kai aka yan rhoek loh kai ming neh a toemngam uh.
9 Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
Hmaiphu te buh la ka caak tih ka tuiok khaw rhahnah neh ka thoek.
10 indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
Kai nan ludoeng tangtae khaw na kosi, na thinhul neh kai nan voeih.
11 Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
Ka khohnin he mueihlip bangla puh tih baelhing bangla ka rhae sut.
12 De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
Tedae BOEIPA namah tah kumhal ah na ngol coeng tih namah poekkoepnah tah cadilcahma phoeikah cadilcahma duela om.
13 Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
Na thoo vetih a tue bangla Zion na haidam bitni. Anih rhen hamla khoning a pha coeng dongah.
14 mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
Na sal rhoek loh Zion kah lungto te a ngaingaih uh tih a laipi te khaw a rhen uh.
15 S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
Te dongah BOEIPA namah ming te namtom rhoek loh, namah thangpomnah te diklai manghai boeih loh a rhih uh ni.
16 mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
Zion te BOEIPA loh a thoh vetih a thangpomnah neh phoe ni.
17 Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
Dueidah thahnoeng thangthuinah taengla mael vetih amih kah thangthuinah te sit mahpawh.
18 Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
Hmailong kah cadilcahma ham khaw hekah he daek saeh lamtah a suen pilnam loh BOEIPA thangthen saeh.
19 hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
A sang hmuencim lamkah a dan tih diklai te BOEIPA loh vaan lamkah a paelki.
20 hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
Thongtl a kah a kiinah hnatun ham, dueknah khuikah hlang rhoek te hlah ham,
21 hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
BOEIPA ming te Zion ah, amah koehnah te khaw Jerusalem ah doek ham om ni.
22 mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
BOEIPA taengah thothueng ham pilnam rhoek neh ram rhoek tah tun tingtun uh ni.
23 Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
Ka thadueng he longpuei ah a khah tih, ka khohnin khaw a rhaem.
24 Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
Te dongah, “Ka Pathen aw, kai kah ka khohnin he a boengli ah lo boel mai. Namah kah kum tah cadilcahma phoeikah cadilcahma due khaw a pha kanoek.
25 Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
A cuek vaengah diklai na suen tih vaan ke khaw namah kutngo ni.
26 ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
Amih te milh uh cakhaw namah tah na nguel yoeyah. Te dongah amih te himbai bangla boeih hnawn uh vetih pueinak bangla na tho vaengah thovael uh van ni.
27 De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
Tedae namah tah amah la na om tih na kum khaw bawt pawh.
28 Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
Na sal rhoek kah a ca rhoek loh kho a sak uh vetih a tiingan loh namah mikhmuh ah pai ni,” ka ti.
