Zsoltárok 102
1 Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
Молитва на скърбящия, когато тъжи и излива жалбата си пред Господа. Господи, послушай молитвата ми, И викът ми нека стигне до Тебе.
2 Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
Не скривай лицето Си от мене; В деня на утеснението ми приклони ухото Си към мене; В деня, когато Те призова, послушай ме незабавно.
3 Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
Защото дните ми изчезват като дим, И костите ми изгарят като огнище.
4 Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
Поразено е сърцето ми и изсъхнало като трева, Защото забравям да ям хляба си.
5 Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
Поради гласа на охкането ми Костите ми се прилепват за кожата ми.
6 Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
Приличам на пеликан в пустиня, Станал съм като бухал в развалини.
7 Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
Лишен от сън станал съм като врабче Усамотено на къщния покрив.
8 Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
Всеки ден ме укоряват неприятелите ми; Ония, които свирепеят против мене проклинат с името ми.
9 Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
Защото ядох пепел като хляб, И смесих питието си със сълзи,
10 indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
Поради негодуванието Ти и гнева Ти; Защото, като си ме дигнал, си ме отхвърлил
11 Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
Дните ми са като уклонила се сянка по слънчев часовник, И аз изсъхвам като трева.
12 De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
Но Ти, Господи, до века седиш Цар, И споменът Ти из род в род.
13 Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
Ти ще станеш и ще се смилиш за Сион; Защото е време да му покажеш милост. Да! определеното време дойде.
14 mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
Защото слугите Ти копнеят за камъните му, И милеят за пръстта му.
15 S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
И тъй, народите ще се боят от името Господно, И всичките земни царе от славата Ти.
16 mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
Защото Господ е съградил Сион, Той се е явил в славата Си,
17 Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
Той е погледнал благосклонно на молитвата на лишените, И не е презрял молбата им.
18 Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
Това ще се напише на за бъдещето поколение; И люде, които ще се създадат, ще хвалят Господа.
19 hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
Защото Той надникна от Своята света височина, От небето Господ погледна на земята,
20 hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
За да чуе въздишките на затворените, Да освободи осъдените на смърт;
21 hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
За да възвестят името на Господа в Сион, И хвалата Му в Ерусалим,
22 mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
Когато се съберат заедно племената и царствата За да слугуват на Господа.
23 Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
Той намали силата ми всред пътя; Съкрати дните ми.
24 Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
Аз рекох: Да ме не грабнеш, Боже мой, в половината на дните ми;
25 Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
Отдавна Ти, Господи, си основал земята, И дело на твоите ръце са небесата.
26 ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
Те ще изчезнат, а Ти ще пребъдваш; Да! Те всички ще овехтеят като дреха; Като облекло ще ги смениш, и ще бъдат изменени.
27 De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
Но Ти си същият, И Твоите години няма да се свършат.
28 Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
Чадата на слугите Ти ще се установят, И потомството им ще се утвърди пред Тебе.
