Zsoltárok 101

1 Dávidtól. Zsoltár. Szeretetet és jogot hadd énekelek, neked, Örökkévaló, hadd zengek.

David ƒe ha. O! Yehowa, madzi ha le wò lɔlɔ̃ kple afia nyui tsotso ŋuti, eye madzi kafukafuha na wò.

2 Hadd ügyelek gáncstalan útra – mikor jösz majd hozzám? Járni fogok szívem gáncstalanságában az én házamban.

Makpɔ nyuie be menɔ agbe si ŋu mokaka mele o, eya ta gbe ka gbe nàva asrãm kpɔ? Mazɔ le aƒenye me kple dzi si ŋuti mokaka mele o.

3 Nem tartok szemeim előtt alávaló dolgot; elpártolást elkövetni, azt gyűlölöm, rám ne ragadjon.

Nyematsɔ nu si me vɔ̃ le la aɖo nye ŋkume o. Metsri xɔsemanɔsitɔwo ƒe nuwɔnawo, womalé ɖe ŋunye o.

4 Ferde szív távozzék tőlem, rosszról ne tudjak;

Ame siwo ƒe dzi to vo la, ate ɖa xaa tso gbɔnye, kadodo aɖeke mele nye kple nu vɔ̃ɖi dome o.

5 ki titkon megszólja felebarátját, azt megsemmisítem, a büszke szeműt és telhetetlen szívűt, azt nem viselem el.

Made ga nu na ame si ƒo ɖi ehavi ƒe ŋkɔ le bebeme, eye ame si ŋku gã le esi eye wòdana le dzi me la, eya nyematɔ ɖe egbɔ o.

6 Szemeimet az ország híveire vetem, hogy velem lakjanak; ki gáncstalan úton jár, az szolgáljon engem.

Nye ŋku anɔ nuteƒewɔlawo ŋu le anyigba dzi, be woanɔ anyi kplim. Ame si fɔɖiɖi mele eƒe zɔzɔme ŋu o la, anye nye nunɔla.

7 Ne lakjék az én házamban csalárdságot tevő, hazugságokat beszélő ne álljon meg szemeim előtt.

Ame si nye ameblela la, manɔ aƒenye me o, eye ame si daa alakpa la matsi tsitre ɖe ŋkunye me o.

8 Reggelenként megsemmisítem mind az ország gonoszait, hogy kiirtsam az Örökkévaló városából azokat, kik jogtalant tesznek.

Ŋdi sia ŋdi la, mana ame vɔ̃ɖi siwo le anyigba dzi la nazi ɖoɖoe. Maɖe nu tovo wɔla ɖe sia ɖe ɖa le Yehowa ƒe du la me.