Zsoltárok 101

1 Dávidtól. Zsoltár. Szeretetet és jogot hadd énekelek, neked, Örökkévaló, hadd zengek.

A Psalm of David. I will sing to you, O Lord, of mercy and judgment; I will sing a psalm,

2 Hadd ügyelek gáncstalan útra – mikor jösz majd hozzám? Járni fogok szívem gáncstalanságában az én házamban.

and I will be wise in a blameless way. When will you come to me? I walked in the innocence of my heart, in the midst of my house.

3 Nem tartok szemeim előtt alávaló dolgot; elpártolást elkövetni, azt gyűlölöm, rám ne ragadjon.

I have not set before mine eyes any unlawful ting; I have hated transgressors.

4 Ferde szív távozzék tőlem, rosszról ne tudjak;

A perverse heart has not cleaved to me; I have not known an evil man, forasmuch as he turns away from me.

5 ki titkon megszólja felebarátját, azt megsemmisítem, a büszke szeműt és telhetetlen szívűt, azt nem viselem el.

Him that privily speaks against his neighbor, him have I driven from [me]: he that is proud in look and insatiable in heart, —with him I have not eaten.

6 Szemeimet az ország híveire vetem, hogy velem lakjanak; ki gáncstalan úton jár, az szolgáljon engem.

Mine eyes [shall be] upon the faithful of the land, that they may dwell with me: he that walked in a perfect way, the same ministered to me.

7 Ne lakjék az én házamban csalárdságot tevő, hazugságokat beszélő ne álljon meg szemeim előtt.

The proud doer lived not in the midst of my house; the unjust speaker prospered not in my sight.

8 Reggelenként megsemmisítem mind az ország gonoszait, hogy kiirtsam az Örökkévaló városából azokat, kik jogtalant tesznek.

Early did I kill all the sinners of the land, that I might destroy out of the city of the Lord all that work iniquity.